Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
4. Miskolc
az eredeti településmag nem terjedt ki a folyó déli partjára, a későbbi Papszer városrészre is. Komáromy ide helyezi a templomtól keletre a Miskolc nemzetség birtokközpontját, szerinte ezen keresztül vezetett a Rákóczi utca őse a Szinván át észak felé. (A Rákóczi utcában, de már a folyótól északra volt a sötétkapui ásatás.) Úgy véli, hogy a halmazos településszerkezetűnek látszó jobbágyfalu a folyótól északra, míg a földesúri központ és a templom attól délre esett. 245 Ez persze nem igazolható hipotézis, a Rákóczi utca kezdeti nagy jelentősége azonban a jelek szerint fennáll. Ennek az útnak nyomvonalában haladt ugyanis a település főútvonala, amely az Árpád-korban a Miskolc nemzetség tapolcai monostorát összekötötte Bors vezér diósgyőri várával. Az út a Sötétkapu után mint láttuk nyugatra fordult, beletorkollván a későbbi piacutcába. A délről északra vezető út azonban nem ért véget a kelet-nyugati út elérése után. Északi folytatása egyre jelentősebbé vált, hiszen erre vezetett a Budáról Gyöngyöst (és kis kitérést figyelembe véve Egert is) érintő, Kassára és Lengyelországba vezető kereskedelmi út. 246 A piaca tanúsága szerint már gyenge városias csírákat magában hordozó Miskolc fejlődésében a lényeges változást azonban a királyi földesuraság hozott. A város érdemes helytörténészének, Marjalaki Kiss Lajosnak sikerült a telekkönyvek és a régi térképek telekadatait azonosítani, és nem egy esetben a telkek birtokosát a középkorig visszavezetni, ami igazolta a telekbeosztás középkori eredetét. A királyi birtoklás idején Miskolc új főutcája, egyben utcapiaca a Diósgyőrbe vezető kelet-nyugati irányú út lett. Új telekosztály született, 12-14 m széles szalagtelkek keletkeztek egy-egy kisholdnyi (1100 négyszögöl = 0,39556 ha) területen. Ez nem egyezik az ásatások által feltételezett korábbi halmazos településsel, és ezért valószínű, hogy az új birtoklás területrendezést hajtott végre. (Nem lehet azonban az 135l-es törvénnyel kapcsolatba hozni, ahogy azt Marjalaki Kiss gondolta.) A kelet-nyugati utca (ma Széchenyi utca) tengelyére épült település lett Miskolc óvárosa. A Szinvától délre eső területen zsellértelepülések jöttek létre. 247 Ugyancsak a királyi birtoklás kezdeti idejére tehető Új-Miskolc, vagy a miskolci Újváros kialakulása is. Az első adat rá 1376-ból származik, a miskolci tanács egyik tagját Újvárosinak (de Noua Ciuitate) hívják. 248 A már idézett 141 l-es oklevél is megkülönbözteti az Ó- és Újvárost. 249 1433-tól több oklevél maradt fenn, amelyet a miskolci óvárosi tanács állított ki. 250 Az újvárosi tanácstól kiadott oklevél is ismert. 251 Mindezek az adatok a miskolci Ó- és Újvárost különböztetik meg egy245 KOMÁROMY, 1960. 6. 246 GYÖRFFY, 1963. I. Térképmellékletek: Borsod. 247 MARJALAKI Kiss LAJOS: A miskolci Kötél Könyv 1702-ből. Miskolc ősi telepítésű jobbágy és zsellér lakhelyei. In: HOMKözl 1956. június. 39-48. — MARJALAKI KISS, 1957. 102-127. — MARJALAKI KISS, 1958. 133-153. 248 SZENDREI III. 63-64. 249 SZENDREI II. 64. 250 1433: antiqua civitas de Myskolcz. Dl. 83 665. — 1453: veteris civitatis Miskolcz. SZENDREI III. 88. - Hasonló módon 1458: uo. 89. - 1469: Dl. 83 780. - 1506: Dl. 88 946. - Egy 1499-es oklevél intitulatiojában olvasunk a „vetus civitas oppidi Myskolcz"-ról. Dl. 102 286. — 1523-ban a „vetus oppidum Myskowlcz" adott ki oklevelet. Dl. 65 652. — 1503-as oklevélben megkülönböztetik egymástól a „vetus" és a „nóvum oppidum de Myscolcz" bíráit, ill. esküdteit. SZENDREI III. 132-136., 138-139. 251 1521: „nova civitas Myskolcz". Dl. 65 651. — Az egyik fél azonban „inhabitator veteris oppidi Myskolcz". — Ld. még az előbbi j.-t. 1461-ben is megkülönböztetik az „antiquum" és a „nóvum oppidum Myskocz" bíráit és esküdteit. Szendrei III. 98.
