Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

4. Miskolc

mástól. 1445-ben viszont az Antiquamiskocz-i Szt. István és a Nouamiskocz-i Boldogasszony plébániákat különböztetik meg egymástól, azaz Ó- és Újmiskolcról beszélnek.

252 Azonos-e azonban Ómiskolc a miskolci Óvárossal, és Újmiskolc a miskolci Újvárossal, és ezek hol terültek el? Az irodalomban egymással ellentétes téves nézeteket olvashatunk erről. Marjalaki Kiss szerint pl. a XIII. századtól létező Ó-Miskolc a Széchenyi utca (azaz a középkori piacutca) déli, a XIV. századi Új-Miskolc az utca északi oldalán feküdt, míg az újváros csak a XV. század végén keletkezett még északabbra, a Pece patak környékén.

253 Ez teljesen érthetetlen, mert az adatok zöme nem Új-Miskolcról, hanem Újvárosról beszél 1376-tól kezdve. A Boldogasszony templom — 1445ben Új-Miskolc plébániája — pedig az Újváros utcában állott,

254 ami igazolja Új-Miskolc és a miskolci Újváros azonosságát. Problematikusabb a települések helyhez kötése. Mint láttuk, Szendrei szerint az ó- és az újvárost a Szinva által választja el.

255 Ez nyilvánvalóan téves, hiszen a folyótól délre a külön igazgatási egységet képező zsellértelepülések foglaltak helyet. (Ld. alább.) Téves azonban Marjalaki Kiss azonosítása is, a piacutca sem volt határ. A miskolci Óváros tanácsa 1433-ban egy olyan kertről intézkedik, amely az utcától északra, azaz a Marjalaki Kiss elmélet szerint Új-Miskolcban feküdt volna.

256 Az óvárosi tanács gyakran állított ki piaci házak eladásáról okleveleket,

257 de az újvárosi egyszer sem. Ilyenformán Ó-Miskolc, vagy a miskolci óváros a Pece déli ága és a Szinva közti terület, a Szinvától délre eső részt a zselléreknek osztották ki, míg a Pecétől északra alakult ki az Újváros, vagy Új-Miskolc. Már említettük, hogy Óváros tengelye, sőt leszámítva egy-két belőle kiszögellő utcának mondható közt, egyetlen utcája az uradalom központjába, Diósgyőrbe vezető út lett, amelyet theatrumnak, piacnak neveztek, a szalagtelkeket ennek oldalán osztották ki.

258 A piac házai az oklevelek tanúsága szerint kelet-nyugati irányban álltak egymás mellett.

259 1504-ben egy oklevél kőházat is említ itt.

260 Hogy kőház már a XIV. században is állott Miskolcon, azt az ásatások is bizonyítják,

261 bár az is igaz, hogy mellette még a XV. században is épült függőleges faoszlopokkal erősített vert falú ház.

262 A piac északi házsorában is álltak kőházak. Előkerült egy XV-XVII. századi „nemesi kúria" alatt egy XV. századi „jobbágyház" patics és kemencemaradványai. A megkülönböztetés alapján a „nemesi kúriának" értékelt épület nyilván kőből épült. Mellette XV. századi kőházat, gótikus ablak- és ajtókeretekkel találtak.

263 Ugyanitt el252 LUKCSICS, 1938. II. 827., 829. sz. 253 MARJALAKI Kiss, 1957. 104-107. 254 SZENDREI II. 139., 300. stb. 255 SZENDREI II. 64. 256 Dl. 83 665. 257 Pl. Dl. 102 286. 258 MARJALAKI KISS, 1957. 104. Ő és KOMÁROMY, 1962. 6-8. feltételezik, hogy a piacutca déli része — a régebbi piactér — még egy ideig beépítetlen maradt. Ezt azonban épp Komáromy ásatásai cáfolták meg. ^

9 1478: Dl. 83 829. - 1499: Dl. 102 286. - 1504: SZENDREI III. 142. 260 SZENDREI III. 142. 261 KOMÁROMY, 1957. 88. 262 Uo. 85. 263 Ld. Komáromy jelentését: RégFüz Ser. I. 10. 1957. 60. — KOMÁROMY JÓZSEF: A múzeumépület — a középkori scola építéstörténete. Miskolc 1960. 6-7.