Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

3. Nyírbátor

A mesterségek egymáshoz viszonyított aránya ugyan lényegében megfelel a szokásos mezővárosinak, mégis a nagyarányú differenciáltság, valamint olyan luxusszakmák, mint az ötvösök (hat fő) jelenléte az átlagos mezővárosi szint felé emeli, még akkor is, ha adataink közel negyedszázaddal a mohácsi csata utánra vonatkoznak. Gyöngyös nagy szerepére az árucsereforgalomban utalnak évi vásárai. Alapítási idejüket nem ismerjük, a három templom búcsújához kapcsolódtak. (Orbán-nap, május 25., Bertalan nap, augusztus 24., Erzsébet nap, november 19.) A hetipiacot szerdán tartották, de volt napipiac is.

191 A város külső képe — eltekintve nagy templomaitól — a középkorvégi Váchoz és Szegedhez lehetett hasonló, azaz városias épületeket csak a városközpontban lehetett látni. Egyetlen házban, a Fő tér 11-ben (a középkori Piacon) találtak egy gótikus keresztboltozatú földszintes termet, és alatta középkori pincét. Ez az épület is nyilván középkorvégi lehetett.

192 3. NYÍRBÁTOR. Az Alföld egyik jelentős mezővárosa, Bátor (ma Nyírbátor) szinte Gyöngyössel egy időben jelenik meg a forrásokban, amelynek kiváltságlevele négy évvel fiatalabb Bátorénál. Először 1272-ben említik Bátort, amikor a király a tőle kb. 12 km-re fekvő Hodász falut eladományozva az ottani királyi íjászokat „Bathar" földre telepíti át.

193 Amennyiben ez az adat valóban Nyírbátorra vonatkozik, akkor — legalább is részben — a király lehetett a birtokosa. Az uralkodó azonban 1279-ben a Gutkeled nemzetség tagjainak adta az örökös nélkül elhunyt Langeus Bátor és Kisbátord nevű birtokait.

194 1282-ben Gutkeled nembeli Bereck Bátor nevű falujának a királytól minden szerdára hetivásár engedélyt szerzett.

195 Az 1279-es adatból nyilvánvaló, hogy a helység nem akkor keletkezett, hiszen mellette már ott van a különben a következő századra már elnéptelenedő „kis" Bátor (Kisbátord). Fejlesztéséhez hozzájárult a Gutkeledek földesurasága, amely kijárta a hetipiacjogot, és talán újabb telepítéssel is növelte alattvalói számát. Fejlődéséhez különben földrajzi tényezők is hozzájárultak. Bátor a Nyírségnek nevezett futóhomokos, nyírerdőkkel borított tájegységen fekszik, tőle nem messze keletre pedig az Ecsedi lápnak nevezett nagykiterjedésű mocsár terült el. A lápot délről és északról megkerülő kereskedőknek érintenie kellett Bátort.

196 A Gutkeledek felismervén Bátor kedvező helyzetét birtokközpontjukként építették ki. A birtokukról magukat rövidesen Bátorinak nevező Gutkeled ág a magyar történelem egyik legismertebb feudális családja lett, amely Erdélynek fejedelmi dinasztiát, Lengyelországnak pedig királyt is adott. A bátori uradalom újabb falvak megszerzésével a XIV. század folyamán alakult ki. Bár a Bátoriak az 1322-29 közt megszerzett 191 Dl. 97 324. — DEZSÉRI BACHÓ, 1942. 122-123. 192 DERCSÉNYI - VOIT III. 119-122. 193 SZENTPÉTERY II/l. 2224. sz. Az Ugocsa megyei Batár földre vonatkoztatva. Ezzel szemben MAKSAI, 1940. 113. Nyírbátorral azonosítja. A közelség miatt talán ez a valószínűbb. 194 SZENTPÉTERY II/2-3. 2947., 2952. sz. Vö. még MAKSAI, 1940. 113-114. - BALOGH ISTVÁN: Nyírbátor története, h. n. 1956. 5-17. — ENTZ — SZALONTAI, 1969. — FÜGEDI, 1972. 182-183. — MEZŐ — NÉMETH, 1972. 81. — SZALONTAI, 1978. 73-94. — NÉMETH, 1979. 41-43. 195 SZENTPÉTERY 11/2-3. 3159. sz. 196 Vö. a 194 j.-ben idézett irodalmat.