Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
2. Gyöngyös
bániának nyilván sok oltárigazgatója, káplánja, stb. volt. 183 Ebből az útvonalból világos, hogy a „másik" Nagy utca a piac lehetett, és valóban, ez volt a legnépesebb utca. Egyedül a Virág és az első Nagy utca problematikus. Ez utóbbi talán a város délkeleti szélén Eger felé vezető út lehetett, a Virág utca pedig a beginaháztól a piaccal párhuzamosan északra vezető utca. A szalagtelkeken belül nyilván megkezdődött már a telek mélységében a telkek felosztódása, hiszen a 300 házhelyen (nyilván telken) már több, mint 800 háztartás élt, ami 4000-nél magasabb lakosságszámra mutat. Azt azonban mégis megállapíthatjuk, hogy a XIII-XIV. század fordulójára visszavezethető utcakeresztes alaprajz még csak kevéssé alakult át. Gyöngyös népességszáma alapján is nagyon jelentős település lehetett a középkorban. Koldulórendi kolostora, beginaháza és ispotálya is városiasnak mutatja. 14401514 között 19 gyöngyösi iratkozott be külföldi egyetemre (Bécsben 12, Krakkóban 7), amivel a magyarországi települések 53-55 helyét foglalja el a város. 184 Egy középkori céhéről tudunk, 1498-ban a mészárosokéról. 185 Az élelmiszeripar ilyen nagy szerepe is nyilván magas népességszám következménye. Egyébként az 1550-es összeírás differenciált és jelentős kézművességre is utal. A felnőtt férfilakosság 13,7%-a volt kézműves, vagy kereskedő. 186 Családfőket tekintve valamivel magasabb, kb. 18%-os aránnyal számolhatunk. Ez különben nem az átlag magyarországi városi, hanem mezővárosi aránynak felel meg. 187 Az iparágak számát tekintve azonban a kép módosul. 32 kézműves mesterségre maradt adat, azaz az iparon belüli munkamegosztás nagyon fejlett. Összehasonlításként megjegyezzük, hogy 1526 előtt a legdifferenciáltabb mezővárosi kézművesség Gyulán volt kimutatható, 22 mesterséggel. 188 A gyöngyösi kézműves szakmák száma viszont teljesen megegyezik az ország második legnagyobb városéjával, Pestével, ott is 38 mesterségre maradt adat. 189 Gyöngyös kézműves lakossága 1550 ] Iparág Szakmák % Iparosok száma % Fémipar, fegyvergyártás 7 21,8 29 18,6 Szövőipar 4 12,5 9 5,8 Bőripar 3 9,4 8 5,1 Faipar 6 18,8 16 10,3 Élelmezési ipar 4 12,5 17 10,9 Ruházati ipar 3 9,4 61 39,1 Építő- és anyagipar 4 12,5 13 8,3 Egyéb 1 3,1 3 1.9 Összesen 32 100,0 156 100,0 183 Az elhelyezés alapján nem gondolhatunk a ferencesekre. Ezeket úgy látszik nem írták össze. Az Orbán (volt Krisztus teste) templom protestáns kézen volt (DERCSÉNYI — VOIT III. 44.); a Szt. Erzsébet templom a XVI. században el volt hagyatva, és csak később állították helyre. UO. 30. A ferencesek nem említésének nem ismerjük az okát. 184 KUBINYI, 1971. 75. 185 BÁCSKAI, 1965. 52. 76. j. 186 Azért említjük nem csak a házasokat, hanem valamennyi felnőtt férfit, mert a legények közt is találunk, ha nem is sok kézművest. A kereskedők közül csak a kalmárokat és a kádasokat nevezik meg, azaz a jelentősebb nagykereskedőket nem. 187 BÁCSKAI, 1965. 32-50. 188 Uo. 34. 189 KUBINYI, 1973. 113. 190 FEKETE, 1968. 37-42. alapján.
