Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A KATONAI ÉS KAMARAI IGAZGATÁS KORA (1716-1779) - Mercy kormányzata és a betelepítések első korszaka

Helység nemzetiség Baróti Milleker Buchmann Bodor szerint szerint szerint szerint Rebenberg német 1724 1723, 1738 1724 1724 előtt Rékás német 1722, 1725 1724 1724 Ruszolcz német 1724 1723, 1752 Salhausen német 1724 1724 1725 Sárafalva szerb 1724 Schwabendorf német 1724 Suchental német 1724 Szakalovácz német 1724 1716, 1724 Szászkabánya német 1716, 1740 1722, 1723, 1741, 1750 1750 Sztancsfalva szerb 1716, 1717, Temeshidegkút német 1722, 1724 1720, 1722 1724 Temeskenéz szerb-román 1723 Temesvár német, olasz, folyamatosan 1716-tól magyar, zsidó, szerb, román, görög, stb. Törökbecse szerb, német 1748 Ujarad német 1721, 1724 1724 1724 1724 Újbessenyő német 1748 Ujmoldova német 1722, 1723 1724 Új orsova német 1723 1719, 1730 1724 Újpalánka német 1724, 1726 1721 1718, 1722 1724 előtt Újpécs német 1724, 1726 1724 1724 Valkány román 1727 Vaskő német 1722, 1723 1722 Versec német 1721, 1722 1717, 1720 1717, 1723 1724 Vinga bolgár 1737 Vojtek német, román 1728 1727 1740 előtt Vöröstemplom szerb, német 1738 előtt Zádorlak német — — 1720, 1722, 1737 A betelepítésekkel foglalkozó összefoglaló munkák elsősorban a Nyugat-Európából jövő, főleg német, kisebb számban olasz és spanyol telepesekkel foglalkoztak. Figyelmük kevésbé terjedt ki a belső vándorlásra, sem a keletről, sem a délről jövő nagyszámú szerb és román lakosokra, kik egyes esetekben új falvakat is alapítottak, többségükben azonban már létező települések lakosságát töltötték fel. Az alaposabb forráskutatás révén ezt már a századforduló megye-monográfusai is felismerték s az egyes falvak ismertetésénél jelezték is. Ezek átvizsgálásából kiderül,