Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)
A KATONAI ÉS KAMARAI IGAZGATÁS KORA (1716-1779) - Mercy kormányzata és a betelepítések első korszaka
hogy 1720 és 1750 között, tehát a telepítések első szakaszában a jelentősebb új szerb telepek Bégaszentgyörgy (1723), Deliblat (1733), Karlova (1740), Markovecz (1723), Mramorak (1723), Óruszolcz (1746), Ószentiván (1746), Sárafalva (1718), és Temeskomjáton (1723) jöttek létre. Korai román betelepülések történtek Dettán (1717), Dragsinán (1723), Gátalján (1717), Kizdián (1723), Lippakeszin (1723), Munáron (1737), Oláhbencseken (1723), Sárafalván (1718), Temesmurányon (1723), Varadián (1723) és Zábrányban (1723). 16 A betelepítések mellett Mercy kormányzata idején számos más intézkedést is hozott az új tartomány megszervezése és felvirágoztatása érdekében. A gazdasági élet fellendítése végett rendezte az adónemek, tizedszedés, vámok, haszonbérletek, erdőkezelés, bányászat, halászat és vadászat kérdését. A vámkezelés megkönnyítése miatt harmincad hivatalokat állított fel Újaradon, Lippán, Csanádon, Kanizsán, Szegeden, Csókán, Törökbecsén, Perlaszon, Temeskubinban, Ujpalánkán, Moldován és Orsován. Ezek fölé fővám és harmincad hivatalt szervezett Temesvárt. A bérletek tekintetében, főleg a mészárszékek, sörházak, pálinkafőzők, vízimalmok és halászat terén remélt számottevőbb bevételeket. A betelepítésekkel párhuzamosan jelentős bevételeket várt a pusztabérletektől is. Szentkláray adatai szerint ilyen pusztabérleteket adtak használatba a Csanádi kerületben Deszken, Klárafalván, Szőregen, Szentivánon, Rabén, a Nagybecskereki kerületben Zsombolyán, Tószegen, Aracson, Csernyén, és Szentgyörgyön, a Temesvári kerületben Csatádon, Kécsán, Zádorlakon, Baracházán, Újbessenyőn és Billéden, a Csákovai kerületben pedig Peterdán. A földművelés javítása érdekében nemesített vetőmagvakat és fajállatokat hozatott. Szorgalmazta a szőlőművelést Versec, Orsova, Fehértemplom és Gátalja környékén. A marhatenyésztés fejlesztése érdekében tenyésztő telepeket létesített Vingán, Csákován, Módoson és Hetényben. Nagy sikereket várt a bányászattól, a régi bányák (Oravica, Csiklóbánya, Boksánbánya) mellett Dognácskán új vasérc- és rézbányákat nyittatott meg. Szorgalmazta az arany és ezüst kitermelését is. Mercy számos mesterember letelepítésével az ipar meghonosítását remélte. Bár merkantilista elveinek megfelelően iparoscéhek létesítését nem tartotta célszerűnek, azok megalakulását mégsem tudta megakadályozni. Személy szerint sokkal inkább várt sikereket a manufaktúráktól és gyáraktól. 1725-ben jött létre a temesvári és karánsebesi posztómanufaktúra. 1733-ban Temesvárt már bőr, darócz, harisnyaszövő, selyemszövő, kelmefestő, papír, szappan manufaktúrák létesültek. Fejlődött a szesz-, lőpor- és salétromgyártás. Olajsajtolók működtek Facseten, Lúgoson, üveghuta Kalinán. Látványos fejlődést és komoly jövedelemforrást várt a kereskedelem fellendítésétől. Temesvárt már 1725-ben létrejött a 78 tagból álló keleti görög kereskedelmi társaság, mely rövid időn belül hatalmába kerítette az egész bánsági termény és marhakereskeBaróti, Milleker, Buchmann, Bodor, Borovszky idézett művei alapján.
