Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

BEVEZETŐ

idézi egy 1347-es, I. Lajos-féle újabb adománylevél.

8 Kétségtelen, hogy a titeli prépostságnak a későbbi századok során is voltak Arad megye déli részén birtokai, de az aradi várispánság XI. századi létét igazolják az aradi múzeum régészeinek újabb keletű ásatásai is, kik az aradi prépostság bazilikájának romjai körül megtalálták az egykori castrum sáncait s a temetőt is, benne kora Árpád-kori pénzekkel. A középkori Arad megye mélyen lenyúlt a mai Bánság területére, délkeleten pedig magába foglalta a szádi várat, középen Vingát s természetesen Lippát, délnyugatra pedig Félegyházát és Szentpétert.

9 Hasonlóképpen korai, még István király idejében alakult meg Csanád vármegye is, valószínűleg az Ajtony leverése után létrejött csanádi püspökséggel párhuzamosan. A megye magába foglalta a mai Torontál megye északi részét, egészen a Tiszáig. Borovszky Samu szerint legdélibb falvak Akács, Bessenyő, Varjas és Nagykomlós voltak.

10 Temes megye Borovszky szerint valószínűleg István-kori várispánság. Bár első ispánját, Sebő comest, csak 1212-ben említik először az oklevelek,

11 a vár (castrum) korábbi. Említés történik róla, mint „castrum Demesiensis" III. Béla könyv alakú adománylevelében, melyet 1177-ben adott ki az aradi káptalan számára, s melyet 25 évvel később Imre király újra kiadott. Mindkét oklevél eredetije az, idők folyamán elveszett, de jelentős részleteit később beiktatták újabb és újabb oklevelekbe, alaposan összekeverve a III. Béla- és Imre-féle okleveleket. Mindez később rengeteg félremagyarázásra adott alkalmat, mind a magyar, mind a román történeti irodalomban.

12 Végül 1962-ben a sok részletből Borsa Iván rekonstruálta az eredeti 1177-es szöveget. E szövegből pedig világosan kitűnik a temesi várispánság léte.

13 Korán alakult meg Krassó vármegye is, Györffy szerint már István király idejében.

14 Pesty Frigyes 1230-ban jelöli meg az első írásos említést, de a már említett III. Béla-féle 1177-es adománylevélben az aradi káptalan birtokainak határjárása révén Krassó váráról is említést tesz.

15 Torontál vármegye más későbbi létesítmény, oklevélben 1326-ban jelenik meg először. 16 Ugyancsak későn alakult vármegyévé a Szörénység is, melynek történetét szintén Pesty Frigyes dolgozta fel megfelelő alapossággal.

17 8 Országos Levéltár, DL. 86 218., Györffy i. m. 170. 9 MÁRKI SÁNDOR: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története I. Arad, 1892. térkép. 10 BOROVSZKY SAMU: Csanád vármegye története I. Budapest, 1897. térkép. 11 BOROVSZKY SAMU: Temes vármegye és Temesvár szabad királyi város története. Budapest, é. n. 360. 12 SZENTPÉTERY IMRE: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. Budapest, 1923-1931. 127. - WENCZEL GUSZTÁV: Árpádkori új Okmánytár VI. Pest, 1867. 34. - FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: III. Béla magyar király emlékezete. Budapest, 1900. 158-159. Documente privind istoria Romániei, C. Transilvania. I. Bucuresti, 1951. 13 „cum villa Sap Demesiensis castri, postea versus Sapuquereque, deinde super fosstama, cum filio Hemni, postea cum predie abbatis swde..." 1405-ös átirat, OL. DL. 21 121. — BORSA IVÁN: III. Béla magyar király 1177. évi könyv alakú privilégiuma az aradi káptalan számára. Levéltári Közlemények, Budapest, 1962. 14 Györffy i. m. III. 471. 15 „... super viam magnam et versus meridiem vertitur, et tenet cum villa Emelka Carasuensis castri par metam quasdam vertitur versus coccidentem et tenet cum villa Urman Dymisiensis castri..." OL. DL. 31 121. (1405-ös átirat) 16 BOROVSZKY SAMU: Torontál megye története. Budapest, é. n. 17 PESTY FRIGYES: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története I—III. Budapest, 1877-1878.