Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A KATONAI ÉS KAMARAI IGAZGATÁS KORA (1716-1779) - Vízlecsapolások, csatornázások a Bánságban

dést. De létrejött egy német-zsidó kereskedelmi társaság is („Viehhandlung Societát" és a „Praedie Societát"). A kettő hosszú ideig versengett egymással.

17 Más adatok szerint már 1723-ban működött volna Temesvárt egy kereskedelmi társaság, s csak ezt követte két évvel később az említett 1725-ös szerb-görög kereskedelmi társaság. 1741-ben egy borkereskedelemmel foglalkozó kereskedelmi társaság is létesült.

18 A gabonakereskedés a XVIII. század első kétharmadában főleg görög és szerb kereskedők kezében volt. Létesültek magán kereskedő cégek is, mint például a Stojan Nedelko cég faggyú, és Kristóf Gáspár vászonkereskedése.

19 Mercy megteremtette a Bánság gazdasági fellendülésének feltételeit. Az őt követő kormányzók elég sűrűn váltogatták egymást (1733 Engelshofen Ferenc Lipót altábornagy, 1734 gróf Hamilton András altábornagy, 1738 Neipperg Vilmos Richárd táborszernagy, 1739 gr. Succoo altábornagy). Újabb lényeges változások ez idő alatt nem történtek. Csak ezután következett egy 17 éves stabilabb korszak báró Engelshofen Ferenc Lipót táborszernagy, majd 1759 és 1769 között báró Leitzen Frigyes altábornagy alatt. Ezidőtájt volt e kamara elnöke (1753-1769) gróf Periasz Rialph s erre a korszakra tehetők a vízlecsapolási és csatornázási munkálatok.

20 VÍZLECSAPOLÁSOK, CSATORNÁZÁSOK A BÁNSÁGBAN Már Lázár diák 1528-as térképe is a Bánságban hatalmas kiterjedésű mocsárvidéket mutat ki. A későbbi, a XVIII. század első feléből fennmaradt térképek a Bánság vízrendszerében a teljes összevisszaság képét mutatják. A Temes például Kostély közelében kettévált és a Bégával keveredett. Egy 172l-es jelentés szerint a Temes egyik ága Belincz mellett a Dunának fordult, míg egy másik ág Kostély és Szilha között kivált és nagykiterjedésű mocsarat alkotott, Gruin községnél pedig egyesült a Pojana Ruszkából jövő Begával és egy egész mocsárvidéket hozott létre. De nagy ingoványok voltak Alibunár térségében is. A kormányhatóságok hamar felismerték, hogy mind Temesvár vízellátása, mind a kincstári erdők fájának kitermelése és úsztatása érdekében a vizeket mindenekelőtt rendezni kell. Temesvár körül már 1718-1720 között a széjjelterjedő Temest szabályozták, hogy biztosítsák a vár és a város vízellátását. 1729-ben a Gyárvárosban már vízmű működött.

21 17 Szentkláray: Mercy Claudius... 18 HERBERT JÁGER: Aspecte din istoria comer{ului bánáíean in secolul al XVIII-lea. Pe marginea unor registre vamale. Studii §i matériáié de istorie medie VI. Bucuresti, 1973. 243-255. 19 Szentkláray: Mercy Claudius... 20 Borovszky, Temes... 357. 21 TEMESI GYŐZŐ: Adatok a Temesköz történeti földrajzához. Földrajzi Közlemények, 1935. 425429., A Temesközi vízszabályozások a XVIII. században. Földrajzi Közlemények, 1939. 425-429., A Bega csatorna befejezése Temesvár és Nagybecskerek között. A bécsi Magyar Történetkutató Intézet Evkönyve, II. 1932. 183-189.