Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A Bánát vagy más szóval a Bánság valójában újabb keletű történelmi fogalom. E vidék alatt ma a Duna, Tisza, Maros és a Déli Kárpátok nyugati helytömbjei közötti részt értjük. A magyarság e terület alföldi részeit már a X-XI. században megszállta, majd a magyar államszervezet megerősödésével párhuzamosan e tájon is kialakult a várispánságok, illetve vármegyék szervezete. E kora középkori megyék természetesen csak részben azonosíthatók a modern Magyarország vármegye-rendszerével. Pesty Frigyes Magyarország déli részén mint korai várispánságokat említi Bodrog, Valkó, Keve, Horom és Somlyó megyéket. A bodrogi várispánság 1098 óta ismert, első főispánját Lambertet, 1135-ben említik először az okiratok. A megye nagyobb része a Bácskában terült el, de keleti része átnyúlt a Tiszától keletre is.

1 Györffy György a megyét inkább a Duna-Tisza-köz déli részére helyezi.

2 Keve vármegye a későbbi Krassó, Temes és Torontál megyék déli részét ölelte fel. Pesty szerint 1238-ban említik először mint várispánságot

3

. Györffy szerint határa délen a Duna volt és északon felnyúlt a Becse-Udvarnokig, István-kori eredetűnek tekinti.

4 Csánki Dezső szerint viszont a vármegye csak a XIII. század elején tűnik fel.

5 Horom vármegyét Pesty Pancsova, Orsova de Újpalánka felé keresi, tehát Torontál déli része is hozzá tartozott, de minden valószínűség szerint mélyen lenyúlt a Dunától délre is.

6 Pesty még említést tesz Somlyó megyéről is, Mezősomlyó székhellyel (ma Nagysemlak). Először 1275-ben tűnik fel, de a XIV. század folyamán beleolvadt Krassó vármegyébe.

7 A mai Bánság északi része a középkor folyamán úgyszintén más megyékhez tartozott. A Maros mindkét oldalán elterülő Arad vármegye az István király idejében alakult első várispánságok közé tartozott. Azok közé sorolja Györffy György is. Egy 10801090 közötti adománylevél szerint László király és Lambert herceg a titeli prépostság részére adományozza a Maros melletti Arad megyében fekvő Gyarru (ma Gyorok), Zábrány (ma Temeshidegkút), továbbá Ivánháza és Vadkert falvakat. Ezt a részletet 1 PESTY FRIGYES: Az eltűnt régi vármegyék. Budapest, 1880. 219. p. 2 GYÖRFFY GYÖRGY: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest, 1962. 3 Pesty i. m. 269. 4 Györffy i. m. 304-310. 5 CSÁNKI DEZSŐ: Magyarország történeti földrajza Hunyadiak korában. Budapest, é. n. II. 114. 6 Pesty i. m. 411. 7 PESTY FRIGYES: A magyarországi várispánságok története különös tekintettel a XIII. században. Budapest, 1882.