Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)
A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - A kamarai birtokok eladása és a magánuradalmak kialakulása
megfelelő épületről, tangazdasághoz szükséges földről és 12 egyenként 40 forintos ösztöndíjról is gondoskodott, azzal a kikötéssel, hogy a birtok parasztcsaládaiból kell az érdemes tanulókat kiválogatni. Azt is meghagyta, hogy az iskolában végző legjobb növendékeknek, ha saját maguk tudnak jól működő parasztgazdaságot alapítani, utaljanak ki 100 forintot. Ha pedig a legjobb tanuló tovább akar tanulni, 24 éves koráig kapjon évi 100 forint stipendiumot. A Helytartó tanács 1801 júliusában kérte fel az örökösöket, hogy a végrendelet előírásainak megfelelően készítsék el az iskola tervezetét. Ezt ugyanazon év októberében meg is tették s erre Tessedik Sámuelt kérték fel. Tervezetét Tessedik ki is nyomtatta. 66 Tessedik a bánsági mezőgazdaság távolabbi fejlődését kívánta és aprólékosan leírja, mit termeljenek, milyen melléküzemeket létesítsenek. Különösen figyelemreméltónak találja az állattenyésztést, takarmánytermesztést, korszerű istállógazdálkodást, a szarvasmarhák és juhok nemesítését és a méhészetet. Az új iskola épülete 1803. november 25-re lett kész és első oktatónak Tessedik Sámuel egyik tanítványát, Incze Jánost nevezték ki, akit 1805-ben Jandák Imre követett. Kezdetben az iskola jól működött. Már az elején 12 ösztöndíjat (5 német, 4 szerb és 3 román növendéknek) adtak ki. A tanítás német és román nyelven folyt. 1840 után azonban az iskola sorvadni kezdett, az uradalom nem sokat törődött vele. 1855-ben ideiglenesen meg is szüntette működését, majd a tanügyi hatóságok közbelépésére újra indult, de végül 1887-ben állami intézmény lett. 67 Kiválóan korszerűsített uradalmat létesített Zsombolyán gr. Csekonics József. Korábban a mezőhegyesi ménes főfelügyelője volt. 1780 és 1800 között bérelte az 56 000 holdas zsombolyai uradalmat, mely felölelte Zsombolyát, Ráczcsernyét, Csőszteleket és Bozitova pusztát. A parasztság már korábban tekintélyes gazdaságokat hozott létre. 1789-ben például Zsombolyán 300 egész, 88 fél, 8 negyed és 3 nyolcadtelkes gazda volt, valamint 56 zsellér. Ráczcsernyén 89 egész, 43 fél, 6 negyed és 4 nyolcadtelkes jobbágygazdáról, továbbá 57 házas és 14 hazátlan zsellérről tudunk. Az uradalom évi bérlete 17 123 forintot és 30 1/2 krajcárt tett ki. A birtok jövedelme a következő tételekből állott: - robotváltság 8 322,20 forint - gabonatized váltsága 4 142,56 forint - füstpénz 624 forint - kisdézsma váltsága 397,16 1/2 forint - industriális földek után 100 forint - báránytizedből 7,8 11/25 forint - dohány után 2,21 forint - kocsmabérlet 1 781 forint - mészárszékbérlet 145,55 forint - halászat után 7,45 forint - kézművesek adója 57,30 forint 66 TESSEDIK SÁMUEL: Zeitschrift von und für Ungarn. Zur Beförderung zur Vaterlándischen Geschichte. Erkunde und Literatur, 1802. 252-261. 67 BENKŐ SAMU: A nagyszentmiklósi gazdasági iskola és Tessedik Sámuel. Sorsforduló értelem. Bukarest, 1971. 134-135.
