Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
VI. HOGYAN LETT GEÖCZ LÁSZLÓ EGY TELEP NÉVADÓJA?
Az 1819 nyarán meginduló összeírás elleni nemesi tiltakozások formailag a rendezés országgyűlés nélküli lebonyolítása ellen irányultak. 252 Valójában a birtokos nemesség a robot nagyarányú csökkenésétől tartott, ha megvalósul a rendelkezés. 253 Wesselényi Miklóst is ez vezeti, ezért helyezkedik szembe Geöcz Lászlóval, és szerzi az első rossz pontokat a kormányzattal szemben. (A történelem érdekes játéka az, hogy itt kerül először szembe Cziráky Antallal és Majláth Györggyel, 254 a későbbi politikai ellenfeleivel s az örökváltság ügyének általuk lett a mártírja.) Az udvar 1820-ban az összeírások elvégeztetését egészében a királyi biztosok feladatává tette — kikapcsolva a végrehajtásból a törvényhatóságokat. 255 Az ellenállást a Guberniumnak, az erdélyi kormányszéknek, és a királyi biztosoknak sikerült letörni, az összeírás lefolyt. 256 1820 nyarára az addig elkészült összeírások alapján megindulhatott az egyes helységek úrbéres viszonyainak megállapítása szempontjából döntő jelentőségű osztályozás is. Ebben a munkában a legtöbb törvényhatóság ismét megtagadta a közreműködését. Ennek ellenére a községek osztályba sorolása az összeírások alapján rendeleti úton végrehajtható lett volna. Ettől az udvar visszariadt. 257 A rendezési kísérlet befejezetlenül maradt. 1822. szeptember 10-e után a bizottság működésének nincsen nyoma. 258 1822. augusztus 13-án a király elrendelte, hogy a hadiadót november 1-től ércpénzben fizessék be, és a rendelet érvényét Erdélyre is kiterjesztette. Ez az ezüstpénz és a váltócédulák értéke közötti különbség miatt 2,5-szörös adóemelést jelentett, 259 az összeírásban nyert többleten felül. Tehát az udvar az urbárium rendezésének ürügyével burkolt célját — az adók emelését — elérte. Kemény Zsigmond joggal állapítja meg: „...ha 1819-ben úrbért nyer a nép, 1848-ban nem omlik annyi vér Erdélyben." 260 (Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára több mint 100 éve őrzi Geöcz László munkáját a „Scripta Posthuma"-t. 261 Az első oldalon levő bejegyzés szerint 1820-1837 között írta, tehát egy részét erdélyi tartózkodása idején. Az úrbéresítésért folytatott szélmalomharc izgalmait magyar versek irogatásával, német, latin és görög stílusgyakorlatokkal vezette le. 1873. október 31-e óta, — mikor is Gervay Mihály m. kir. miniszteri tanácsos a kézirattárnak ajándékozta, — irodalmi értékéért aligha forgatta valaki. Különös véletlen, hogy fennmaradt az utókorra, dokumentálva azt, mivel foglalkozott egy királyi biztos Erdélyben és egy kamarai tanácsos otthon a szabad idejében. 262 ) 252 M. T. 5/1. 637. p. 253 É. P. 1820. 8. p. 254 T. Zs. W. M. 1965. 45. p. 255 M. T. 5/1.637. p. 256 TRÓCSANYI ZSOLT: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Akadémiai Kiadó. Bp., 1973. 228. p. (A továbbiakban T. Zs. E. K. L. 1973.) 257 M. T. 5/1.637. p. 258 T. Zs. E. K. L. 1973. 228. p. 259 M. Tört. Kr. II. 635. p. 260 T. Zs. W. M. 1965. 47. p. 261 Scripta posthuma: írott szellemi alkotás, mely a szerző halála után kerül első ízben a közönség elé. 262 G. L. S. P.
