Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

V. A LEGFELSŐBB KÖRÖK SZÁNDÉKAITÓL ELTÉRŐ NÉZETEK A KINCSTÁRI DOHÁNYTERMESZTÉSRŐL

lenlegi hozamával, hanem előreláthatólag ennek még a harmadat sem érné el." Ez egyben válasz volt arra a kérdésre is, hogy a tervezett jövedelem károsodása nélkül nem oldható meg a dohánykertészségek telepítése, mert a kamarai birtokok szervezetébe a zombori jószágigazgatóság területén csak jövedelemkieséssel lennének beilleszthetők a dohánykertészségek. Ezért ajánlja a saját rezsiben történő dohánytermesztést, mely megvalósítható volna.

203 Ezt viszont a múlt tapasztalatai alapján br. Kübeck ellenzi. Jellemzi az egész ügyet, hogy a magyar kamara a zombori jószágigazgató javaslatát feletteseihez még nem továbbította.

204 Grosschmid ez ügyben tett első felterjesztésétől (1842. augusztus 24.) még egy hónap sem telt el, és elgondolása csak Budáig jutott el hivatalosan, de tartalmának már igen élénk visszhangja van Bécsben. A kiépített megfigyelő és besúgóhálózat jól működik.

205 Egy figyelmeztető levelet küld Kübeck báró 1842. szeptember 21-én Grosschmid János zombori jószágigazgatónak, melyben fia szerint a következőképpen intette: „Nem mulaszthatom el igazgató urat egy általánosan elterjedt hírre figyelmeztetni. A zombori kincstári igazgatóság, melynek ön a vezetője, állítólag nem jó szemmel nézi a bácsi uradalmi pusztákon az általam indítványozott dohánytelepek létesítését, noha nyíltan nem szegül ellen, de színlelt elfogadás után célhoz nem vezető félszeg intézkedések által az eredményt meghiúsítani törekszik. Hinni akarom, hogy a felhozottak, különösen igazgató úr személyére nézve, puszta gyanúsítás, vagy tévedésen alapulnak, de az ügy oly fontos, hogy nem hallgathatom el a hozzám minden oldalról érkező híreket, mert tudom, mily mindenféle tényezők működnek a terv meghiúsítása céljából. Az indokok, melyeknél fogva a kormány kívánja, hogy a kincstári birtokok dohánytermelésre alkalmaztassanak, oly életbevágó fontosságúak, hogy elhatároztam minden rendelkezésemre álló eszközöket felhasználni, hogy telepítési terveim sikerüljenek, azért is felhívom igazgató urat, hogy részint tevékenysége, részint parancsai és jó példája által mindent elkövessen, hogy hivatalos állása és befolyása által a kitűzött cél mentől gyorsabban és sikeresebben elérettessen."

206 Az osztrák kormányzat és br. Kübeck a telepítést illető eltökéltségét hangoztató levélből egyértelműen kitűnik, hogy a kertészségek létesítésének kezdeményezője br. Kübeck volt, és beosztottaitól mintegy megkövetelte, hogy ez ügyben mindent megtegyenek. Ezenkívül teljesen világos a magyar kamara alárendeltsége és kiszolgáltatottsága is. Meggyőző példája annak, hogy a hazai gazdasági irányító szerveknek miként kellett az osztrák érdekek prioritását elismerni és ebből fakadóan nem kis jövedelmet biztosítani. Aki erre nem volt hajlandó, annak vállalnia kellett Grosschmid János sorsát. Aki viszont vállalta, mint Ambrózy br., azt, míg előnyös volt számukra, futtatták, de azután megfeledkeztek róla. A kübecki figyelmeztetéssel egyidejűleg a magyar kamara egészen különleges meggyőzéshez folyamodott. Két ízben is felszólította Grosschmid János zombori jószágigaz203 G. 1842. augusztus 24. 204 Erre 1843. január 11-én került sor. MOL E 73. 184. cs. 16. k. 1122/4-1843. Bánat. Kamarai előadói ívek. 205 F. Z. M. K. 335. p. 206 GGBT 223-224. p.