Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN
13 évi bécsi tartózkodás után, 1890. június l-jén ért véget ellentmondásos földi élete. Nyolc év múlva, 1898-ban önéletrajzának ismertetője találóan állapítja meg: „... történelmi szempontból nyoma veszettnek tekinthető." 147 * Ambrózy báró életútjának és személyiségének bemutatása után vegyük részletesen sorra 1842. szeptember 13-i jelentését! A temesvári jószágigazgatóság területén Ambrózy br.-nak a dohánytermesztéssel kapcsolatos történeti visszapillantásából említést érdemel az 1808. augusztus 31-i keltezésű és 14 842. számú dekrétum, mely minden gazdasági tisztségviselőnek komolyan és nyomatékosan feladatává teszi a dohánytermesztés fellendítését a kamarai birtokokon. Ugyanebben az évben Georg András macedón dohánykertészt kinevezik dohánytermesztési felügyelőnek. Ezzel kezdetét veszi a házi művelésben való dohánytermesztés, de ez a vállalkozás nem vezetett kellő eredményre. 1812 márciusában a 2696. számú felterjesztés javasolja a saját művelésű dohánytermesztés megszüntetését és helyette a kertészekkel történő dohánytermesztést. Az 1814. március 15-i 5176. számú udvari kamarai dekrétum el is rendeli, hogy dohánytermesztés erre felszólítandó községekben és külön kertészségekben folyjék. Egyben kijelöli azokat a vidékeket, ahol kertészségek létesíthetők, lefekteti az alapelveket dohánykertészek telepítésére. 148 Az 1816. január 17-én kelt 1429. udvari kamarai rendelet értelmében a kiszemelt területek közelében fekvő községeket felszólították, vegyék át ezeket a földeket dohánytermesztésre, de ezek még az eddigi bérletük elvesztése esetén sem voltak hajlandók elvállalni a felkínált területeket. Ugyanakkor a kijelölt földekre dohány kertészek jelentkeztek. Ezek letelepítését az 1818. február 19-én kelt 5560. számú dekrétum rendeli el. így jött létre az első két kertészség kamarai területen. Majláthfalva Túregyháza és Eötvös-Szállás birtokrészen, Ürményháza az omori überland földeken. 149 Majláthfalvát gróf Majláth Józsefről nevezték el, aki ekkor a magyar kamara elnöke volt. Ürményháza a nevét Ürményi Ferencről kapta, aki az időben Temesváron a kamarai birtokok jószágigazgatója volt. Ezeknek az első kamarai kertészségeknek az elnevezésével alakult ki e települések kamarai névadásának a szokása. A kamarai tisztségviselők családi nevét (kivételesen csak a keresztnevét) kapcsolták össze a falva vagy háza, esetleg telep sza147 BpSz 1898. 1. p. 148 D. K. Dok. 222-223. p. 149 Überland földek: „A reincorporátio (visszakebelezés) előtt felmérték a temesi kerületet, termékenység és fekvés szerint osztályozták, a lakosok kívánságuk szerint kaptak egy, fél, negyed, nyolcad telket (egy telek 24 hold szántóföld, 6 hold rét 3 hold legelő, 1 hold házhely és kert: 34 hold). Ami a telken kívül maradt, az az überland. Az überland meglehetősen nagy területet ölelt fel, s aszerint, hogyan használták fel, másként nevezték." NAGY IRÉN: A magyar kamarai birtokok értékesítése a napóleoni háborúk idején. Bp., 1930. Kir. M. Egyetemi Nyomda. 30. p. Az überland földek minőségét jól jellemzi a következő idézet: „A szó, illetőleg megjelölés a katonai határőrvidék jogrendszeréből került át. Itt ugyanis a belsőtelket Stamgut, a külső földeket pedig Überland néven emlegették. A kikindai kerületben a vízjárta és szikes területeket jelölték e szóval/ BÁLINT SÁNDOR: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1974/75 . 2. Szeged, 1976. 182. p. (A továbbiakban: Bálint MFMÉ.) Az überland kifejezést a felterjesztés Nagy Irén meghatározásában használja, de legtöbbjük minősége megegyezik Bálint Sándor megállapításával.
