Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN

felkelést próbál szintén vinni ellenünk."

133 Rövid idő alatt gr. Leningen ezredesnek 10 000 újoncot bocsát a rendelkezésére, és amikor az Országos Honvédelmi Bizottság kiközösíti a temesvári komité tagjait, Ambrózy magát Kossuthot és az Országos Honvédelmi Bizottság tagjait hazaárulónak nyilvánítja. Egy Erdélyből jött futár útján Windischgrátztől, a császári csapatok akkori főparancsnokától fölhatalmazást kért Temesvárnak élelemmel történő ellátására és 4000 újonc kiállítására, amit 8 nap múlva meg is kapott, és még a 107 napig tartó ostrom előtt végre is hajtatott.

134 A magyar hadseregnek sem ideje, sem elegendő embere nem volt arra, hogy Temesvárt ostrommal bevegye. Először Bem alakított ki a vár körül egy ostromgyűrűt. Később Vécsey 11 000 emberrel Aradot és temesvárt tartotta zár alatt.

135 Bem szerint ez az erő elegendő volt a két vár ostromára. Temesvárott a várban lévő zsúfoltság miatt fellépett a tífusz. Ambrózy állítása szerint, ha az ostrom még tíz napig tart, az egész helyőrséget elragadta volna. Temesvárt 1849. augusztus 9-én a szabadságharc utolsó és szerencsétlen kimenetelű csatája mentette ki szorongatott helyzetéből. Ambrózy eléggé el nem ítélhető tevékenysége nem kis mértékben nehezítette meg a magyar hadvezetés helyzetét. Ezért nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a Temesvárra érkező Haynau azt mondta Ambrózynak: „Ön talán tudni fogja, hogy el volt határozva, miként önt, mindjárt a vár bevétele után, a megyeház előtt, hol egykoron székelt, fölakasszák."

136 A veszély nagyságával tisztában lehetett, mert a 107 napos temesvári ostromzár előtt családját biztonságba helyezte. Bem a Bánságba 1849. április közepén érkezett.

137 Ezzel egy időben feleségét és gyermekeit Bécsbe küldte. Egy 1849. április 19-i naplóbejegyzés szerint: "...az említett Comité egyik elnökének, Ambrózy Lajosnak hitese és gyermekei Budapesten vannak egypár naptól fogva és Bécsbe készülnek."

138 Haynau rémuralma idején „Az új császári biztosok feladatai közé tartozott a komp

: romittáltak ingó és ingatlan vagyonának zár alá vétele, úgyszintén a közszolgálatból való azonnali elbocsátása, nem csak a súlyosan terhelteknek, de a megbízhatatlan egyéneknek is, le egészen a falusi esküdtekig és bírókig stb, stb." Nem véletlen, hogy Szentiványi Vince, 1849 elejétől a magyar ügyek titkos bizottságának tagja, 1849. január 15-én br. Ambrózy Lajost ajánlja Windischgrátznek Krassó és Temes megye császári biztosául, mert „mindenkor hűséges alattvalónak mutatkozott, az uralkodó érdekeit veszélyek és áldozatok árán is híven szolgálta."

139 De az sem meglepő, hogy két helyre is jelölték a közigazgatási kerületek császári biztosául.

140 Bachnak a magyarországi provizóriumra

141 vonatkozó előterjesztését Ferenc József 1849. október 17-én hagyta jóvá. Ezek szerint Ambrózy br.-t régi pátriájában, a Felvidéken Eger székhellyel nevezték ki császári biztosnak. Viszont a Haynau által kinevezett kerületi császári biztosokat az osztrák 133 V. WALDAPFEL ESZTER: A forradalom és szabadságharc levelestára. IV. k. Bp., 1950. 508. p. Bezerédy István 1848. október 31-i keltű levele Sztankovánszky Imréhez. 134 BpSz 1898. 32-33. p. 135 KOVÁCS ENDRE: Bem a magyar szabadságharcban. Zrínyi Katonai Kiadó. Bp., 1979. 230. p. (A továbbiakban: Kovács: Bem.) 136 BpSz 1898. 33. p. 137 Kovács: Bem. 202. p. 138 Mátray 1848/49. 154. p. 139 Andics 1848-49. I. k. 100. 140 BpSz 1898. 34. p. 141 Provizórium: átmeneti kormányzat.