Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

III. KONKRÉT JAVASLAT A KAMARÁNAK A DOHÁNYTERMESZTÉSRE

III. KONKRÉT JAVASLAT A KAMARÁNAK A DOHÁNYTERMESZTÉSRE Jobban megértjük báró Kübeck intézkedéseinek rugóit, ha áttekintjük a kincstári kertészségek létrehozása előtti 25 év hazai dohánytermelésének és dohánypiacának helyzetét. Kalauzul válasszuk dr. L. A. Krause, a dohánygyárak helyettes felügyelőjének 1842. június 15-i keltezésű és báró megyesi Mednyánszky Alajos úrhoz, a kir. m. udvari kamara alelnökéhez

56 címzett kis tanulmányát, melynek felzetén a tartalmi kivonat így fordítható le: „Emlékirat a magyarországi dohánytermesztés kiterjesztéséről."

57 Az emlékirat már az első mondatában nem hagy kétséget az iránt, hogy Mednyánszky felszólításának tesz eleget, amikor információkkal szolgál az Appaldó dohánylevél-szükségletéről és arról, javasolható-e a dohánytermesztés fejlesztése Magyarországon. Az Appaldó dohányszükségletének és a hazai dohánytermesztésnek az összekapcsolása sok érdekességet vet fel, de ugyanakkor kimondatlanul is rámutat arra, hogy Magyarországnak az osztrák abszolutizmus a neki szükséges nyersanyag előállítását szánta és szánja osztályrészül. A magyar kamarát is ennek szolgálatába állítja, mivel az Appaldónak is és a magyar kamarának is felettes szerve az Általános Udvari Kamara. A magyar kamara vezetője az Osztrák Dohányjövedék szükségletéről, s ennek biztosítása érdekében teendő intézkedésekről ezért érdeklődik az osztrák Appaldó egyik hazánkban működő tisztségviselőjétől, dr. L. A. Krausétól. A dohánygyárak helyettes felügyelőjétől származó keretszámok, elgondolások, tervek nem azt célozzák, hogy hazánkban általában növeljék a dohánytermesztés arányát, hanem pusztán arra mutatnak rá, hogy a magyar kincstári területeken milyen nagyságrendben és milyen elvek szerint kell a dohánytermesztés mértékét megszabni ahhoz, hogy az Appaldó szükségletét ez biztosítsa. Felfoghatnánk felsőbb helyekről sugalmazott szakértői véleménynek is, ha nem tartalmazná ezt: „Ezért úgy vélem, eljött az ideje annak, hogy a magas állami vezetőségnek bővíteni kellene a magyarországi dohánytermesztést, és el kellene gondolkodnia az ehhez szükséges eszközökön."

58 így azonban több ennél. A kübecki elgondolások „hazai papírba" történt csomagolása ez, melyet a kivitelezésre szánt személyek, a kamara délvidéki jószágigazgatói felfogásuktól függően másként ítéltek meg. A cél ugyanis az Altalános Udvari Kamara busás bevételeinek a biztosítása a magyar kamara nem kis áldozatvállalása árán. Báró Ambrózy temesvári jószágigazgató feltétel nélkül elfogadja, Grosschmid János zombori jószágigazgató másként tartja megvalósíthatónak. Allásfogla56 A magyar kamaraelnöki szék Keglevich Gábor gróf 1841-ben bekövetkezett halála után betöltetlen maradt és 1841/42-ben üresedésben volt. Báró Mednyánszky Alajos 1837-1842 között alelnök, 1842 és 1844 közti időben kamaraelnök. Lásd: F. Z. M. K. 346. p. 57 D. K. Dok. 218. p. 58 D. K. Dok. 216. p.