Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL
20 %, vagy ennél egy kicsit magasabb a dohánytermő terület Almáson, Apácán és Nagymajláthon. 25 % körüli a dohányföld Kovácsiban, Geöcztelepen, Kistelepen, Ürményházán, Ambrózfalván, Albertin, Királyhegyesen, Töviskesen, Kisszentpéteren és Mednyánszkyházán. Ebben a tíz kertészségben a legnagyobb a részarány, itt volt a legkedvezőtlenebb a helyzet. Sajnos a kertészeteknek több mint a felét érinti. (222. o., 12. és 19. sz. táblázat 11. sorsz.) Amilyen fontos a kincstár szempontjából a kötelező feles dohányföldek területének nagysága, a kertész megélhetése szempontjából a numerus másik fele afontosabb, a kertészteleknek az a része, amely szabad használatába került, mert az ezen folytatott termelés biztosítja az ő és családja megélhetését, valamint gazdasága megerősödését. Tulajdonképpen a numerus szabad használatú részének birtoklásáért vállalja a kertész a feles dohányföld megművelését. A kincstári kertészetekben a szabad használatú rész átlagos területe 6,93 ha, mely az összehasonlításnál kiindulási alapul szolgálhat. 8 ha körüli terület volt a kertészek szabad rendelkezésében Aurélházán, Almáson és Apácán. Ezek a kertészetek igen kedvező helyzetben voltak, mert a szabad használatú területük akkora, mint a Marostól északra lévő területeken a numerus. Ez a többi kertészethez viszonyított nagyobb terület lehetővé tette gazdasági megerősödésüket. Ennek jeleként értelmezhető, hogy 1912-re Csanádapáca az elsők közt rendezi az örökváltság tartozását. Ugyanakkor Aurélháza is elég jó fizetőnek bizonyult, mert az 1912. évre előírt törlesztési összeget 79 %-ban kifizette, rendezési kötelezettsége 1924-ig tart. 598 7,5 ha körüli területtel rendelkeztek szabadon Nagymajláthon, Kübekházán, Ószentivánon és Újhelyen. A csak valamivel kisebb szabad használatú területnek itt is megvolt a maga kedvező eredménye. Ujhelynek 1912-ben járt le az örökváltsága, és mindössze csak 479 korona 37 fillér volt a hátraléka. 599 7 ha körüli szabad rendelkezésű terület jutott a kertészeknek Kisszentpéteren, Kistelepen és Ürményházán. Területük a 6,93 ha-os átlaghoz a legközelebb állt. 1912-ben járt le az örökváltsági tartozás rendezési ideje Ürményházán, és csak 1050 korona tartozása állott fenn ilyen címen, ami majdnem a teljes rendezést jelentette. Kistelep az 1912. évre előírt tartozási kötelezettségének 70,30 %-ban tett eleget. 600 6,5 ha körüli szabad-felhasználású területet kaptak a kertészek Békán és Magyarfakerten. Sajnos ezekben a kertészetekben kevés szántó volt. A numerusoknak és ezáltal a szabad használatú résznek a területét réttel és legelővel igyekeztek pótolni. Területük, bár az átlag közelében volt, de annak hasznosítási értéke attól messze állt. 6 ha körüli a szabad felhasználású föld a numerusból Geöcztelepen, Ambrózfalván, Albertin, Királyhegyesen és Töviskesen. Ezeknél a kertészeteknél a szabad felhasználású föld területe az átlagnál jó két kisholddal kisebb. Annak összehasonlítására, hogy ez milyen hátrányt jelentett, az 1905-ben megkezdett leszámolás során kialakított fizetési határidőkkel tudjuk érzékeitemi, ami Albertin és Ambrózfalván 1955-ben, Kunágotán (Geöcztelepen) 1956-ban, Királyhegyesen 1959-ben járt le. 601 Nem lehet véletlen, hogy 598 cs. D. 1913. 111-112., 116. p. 599 CS. D. 1913. 111. p. 600 CS. D. 1913. 111., 116. p. 601 CS. D. 1913. 111-112. p.
