Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL

a viszonylag nagyobb numerussal rendelkező kertészetek az örökváltság utolsó részletének befejezésével ezeket a gyengébben dotált kertészségeket évtizedekkel meg tudták előzni. 5,5 ha közelében volt a kertészek szabad használatában lévő föld területe Mednyánszkyházán és Kovácsiban. (222. o., 12. és 19. sz. táblázat 12. sorsz.) A legnagyobb szabad használatú területekkel szemben kb. 2 ha-ral, vagyis kereken 4 kat. holddal kisebb területen gazdálkodhattak, ami tetemes hátrányt jelentett számukra. Az elmondottakból kiviláglik, hogy a kertésznek nem mindegy, hogy jó vagy balsorsa melyik kertészethez kötötte, mert látszólagos azonosság mellett az apró eltérések módosítják a szerződés értékét, javíthatják vagy ronthatják azt. A kertészség szabad használatú területének előnyös voltát bizonyos mértékig emelheti, ill. csökkentheti az a körülmény, hogy a numerus hányadrészét, hány %-át teszi ki. Ugyanakkora dohánytermő terület esetében kedvezőbb helyzetben van az a kertészet, ahol a numerusból nagyobb hányad jut a kertész szabad használatú földjére. Királyhegyesen is és Almáson is 1,98 ha a kötelező dohányföld területe. Mivel Almásnak közel 2 ha-ral nagyobb a numerusa, ezért a szabad használatába került földje is ugyanennyivel több. Almáson a numerus 80 %-át teszi ki, míg ugyanez Királyhegyesen csak 75 %. Azonos %-értéknél szintén a nagyobb numerussal rendelkező kertészetek vannak előnyben. Ambrózfalván is és Kistelepen is 75 %-át teszi ki a numerusnak a szabad használatú föld területe. Kistelepen 9,21, Ambrózfalván 7,91 ha a numerus területe, és ezért Kistelepen 6,91 ha, míg Ambrózfalván 5,93 ha került a kertész szabad használatába. Amikor összehasonlításunkban az azonos %-értéket mutató kertészeteket egy csoportba tesszük, akkor nem vettük figyelembe sem a numerus, sem a szabad használatú föld nagyságát, mert ezeket megtárgyaltuk, de szükségesnek és hasznosnak tartjuk, hogy megvizsgáljuk a szabad használatú földnek a numerus százalékában kifejezett értékeit is. Legkedvezőbb % számot mutat, 80 %-nál valamivel magasabb értékkel Aurélháza, Kübekháza, Oszentiván és Ujhely. Mind a négy kertészség határában négy nyomás van, dohányföldjük területe viszont az átlag alatt van. A kedvező mutatószámot ennek köszönhetik. Ennek a négy kertészetnek a 9 ha-on felül vannak a numerusai is. A szabad használatú föld 80 % közelében lévő értéket mutat az eddigi megítélés szerint a két legkedvezőbb kertészségben, Almáson és Apácán, valamint különös módon a legmostohábban ellátott kertészetek közül Magyarfakerten és Békán. Az utóbbi két kertészetben a legkisebb a kötelező dohányföld területe, és ezért tud e két kertészség ezen a vonalon Almással és Apácával konkurálni, és ilyen kedvezőnek látszó eredményt felmutatni. Ez egyben igen jó példa arra is, hogy a kisebb dohánytermő terület milyen kedvező képet tud kialakítani, és mennyire szerencsések azok a kertészetek, melyek ezt a kedvezményt megkapták. Ennek a bő 80 %-os eredménynek csak akkor van tényleges komoly értéke, ha ez párosul azzal, hogy a numeruson belül magas hányad jut a legértékesebben hasznosítható területre, a szántóföldre. Míg Almáson és Apácán ez 7,91 ha, addig Magyarfakerten és Békán jóval a 6,57 ha-os átlag alatt van, és valamennyi kertészet közül az utolsó helyen áll, 4,75 ha-ral. A kertészetben kialakított nyomások száma és a szabad használatban lévő résznek a numerus százalékában kifejezett értéke közötti párhuzamvonás feltétele a közel azonos nagyságú dohánytermő terület. Ott, ahol ez