Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

II. A MAGYAR KAMARA DOHÁNYKERTÉSZ-TELEPÍTÉSI SZÁNDÉKÁNAK HÁTTERE

dohány eladásával, vételével kapcsolatban nem volt semmiféle megkötöttség. Ausztriában 1670-ben vezették be a dohányegyedáruságot, és azt mint szabadalmat a főlovászmesternek

34 adományozták. 1784-ben II. József alatt az állam maga vette kezébe az egyedáruság kezelését. 1829-ben 6 millió ft-ot, 1841-ben már 18 millió ft-ot jövedelmezett,

35 ami akkor igen tekintélyes összegnek számított. Az osztrák pénzügyi szakemberek nyilván mindent megtettek annak érdekében, hogy ezen Összeget ne csak biztosítsák az osztrák államgépezet számára, hanem még növeljék is, s mint láttuk, 12 év leforgása alatt sikerült nekik az Appaldó bevételeit megháromszorozniuk úgy, hogy átlagban évi egymillió ft-tal emelték annak jövedelmét. Aki ennek a tetemes összegnek további biztosításában és fokozásában a legtöbbet tette, Kari Friedrich Freiherr Kübeck von Kübau volt. 1840. november 25-én, miután 60. életévét betöltötte, nevezte ki V. Ferdinánd a császári udvari kamara elnöki székébe. Nem érdemtelenül nyerte el ezt a pénzügyi vonatkozásban legmagasabb hivatalt a Monarchiában. A közigazgatás különböző ágaiban alapos szakismerettel bíró kiváló hivatalnok volt. Különösen a pénzügyi kérdésekben elsőrangú szaktekintély. 1780. október 28-án született a morvaországi Iglauban, iparos családból. Miután a znaimi gimnáziumot kiváló eredménnyel befejezte, atyja nagy áldozatok árán tanulmányai folytatására Bécsbe küldte. A jogi fakultás elvégzése után a fogalmazó gyakornoki állásból teljesen saját erejéből és szorgalmából emelkedett fokról fokra, a közigazgatásnak csaknem valamennyi ágazatán át, az államtanács élére. 1825-ben öccsével együtt bárói rangot nyert. 1827. május 5-én, 47 éves korában kötött házasságot Lang Júliával, egy znaimi vagyonos iparos leányával.

36 Az 1840-ben elnyert császári udvari kamarai elnökséget 1848 márciusáig, a bécsi forradalomig viselte, és azután májusig a pénzügyeket mint miniszter vezette tovább. „Lajos főherceg vezetése alatt álló magyar konferencia tagjaként nagy befolyásra tett szert. A helytartótanács és a nádor felterjesztéseit intézte el végső fokon, Ferdinánd csak azt írhatta alá, amit elébe tettek."

37 „Mint minden karriert csinált akkori bécsi hivatalnok, így ő is a magyarsággal szemben ellenszenvvel viseltetett. Széchenyi a Tisza szabályozására, minden utánjárás ellenére csak évi 150 000 forintot kapott az ő rosszindulata miatt. "

38 Latour hadügyminiszter meggyilkolása után elhagyja Bécset, a morvaországi Lechwitzbe vonul vissza, de decemberben Olmützbe siet, és jelentkezik I. Ferenc Józsefnél. „Schwarzenberggel, gróf Stadionnal együtt ők adatták ki az ifjú császárral 1849. március 4-én az olmützi alkotmányt, melyben a magyarországi királyság egy és oszthatatlan ausztriai császárság része lett."

39 „Ebben a modern abszolutisztikus kormányzatban az ifjú Ferenc Józsefnek az öreg Kübeck volt az egyik 34 Főlovászmester: A középkori királyi udvartartásból kifejlődött, katonai eredetű, magas udvari méltóság. (FÜGEDIERIK: Uram királyom... a XV. századi Magyarország hatalmasai. Gondolat. Bp., 1974.) 86. P35 GROSSCHMID GÁBOR: Magyarhon népesedésének áttekintése. Bács-Bodrogh Vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve 1887. 222. p. Lásd még OLTVÁNYI PÁL: Bánáti telepítvények a múlt és jelen században. II. Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat Évkönyve IV. évfolyam 1888. 73. p. (A továbbiakban: GGBT 1887, és OPTM 1888.) 36 JUHÁSZ KÁLMÁN: A 100 éves Kübekháza (1844-1944). Kübekháza közönsége 1944. Szegedi Uj Nemzedék Lapkiadó Vállalat RT. Szeged. Csanádvármegyei Könyvtár 39. 16. p. (A továbbiakban: JK Kübekháza) 37 SZEKFŰ GYULA: Magyar történet. V. Bp., 1943. 319. p. (A továbbiakban: SzMT V.) 38 SzMT V. 342. p. 39 SzMT V. 424. p.