Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

X. A SZERZŐDÉSKÖTÉS IDEJE

A szőlő ültetését a kincstár a kocsmáltatási jog haszonélvezete miatt tiltotta. A kocsmák bérbeadásából tekintélyes haszna volt a kincstári uradalomnak. A 9. és a 10. pont szerint nem került sor egyetlen kincstári kertészség felszámolására sem, de a magánbirtokon települt kertészeteknél ez nem ment ritkaságszámba. A tizenegyedik pont szerint szántóföldön, réten, legelőn, az utaknak hagyott területen tilos épületeket emelni, tilos új telket foglalni, azt lakosokkal betelepíteni, szőlőt vagy fát ültemi, gödröt ásni, halmot emelni. A tizenkettedik pont a szükséges mértékig megengedi az utcákon, a mezőn a kutak ásását. Köteles a haszonbérlő a bérleti idő leteltével saját költségén azokat behányni, vagy azt a kincstári uradalomnak ingyen átengedni. A tizenharmadik pont alapján joga van a kir. kincstári uradalomnak a bérleti idő elteltével a pusztarészt más feltételekkel haszonbérbe kiadni, vagy szabad rendelkezésébe visszavenni, de az emelt épületekért, építményekért a haszonbérlő a kincstártól kárpótolást nem követelhet. A tizennegyedik pont tiltja a haszonbérbe vett földek eladását, elcserélését, zálogba vagy alhaszonbérletbe bocsátását. A haszonbérlet átruházása a szerződés idejére csak a kincstár engedelmével történhet meg, és az új haszonbérlő köteles a jelen szerződés elfogadását a maga és felesége aláírásával elismerni. A tizenötödik pont a háztelkek, a szántóföld, rét és legelő újra történő felosztását a temesi jószágigazgatóság engedélyéhez köti. Tilalmazza ezeknek a részeknek az átruházását. A tizenhatodik pont szerződésszegésnek tekinti a kocsmáltatási, mészárszéki, serházi, malmi, vadászati, bolti, és pálinkafőzési jog gyakorlását, valamint vendégek rövid időre pénzért történő fogadását, mert ezáltal haszonbérlőkre át nem ruházott uradalmi jogokat gyakorolnának. A tizenhetedik pont kimondja, hogy a felmérés és a területileg meghatározott bérlemény nagysága és minősége ellen nem emelhetnek kifogást a bérlők. A tizennyolcadik pont a bérlő kötelességévé teszi a pusztarész határának, határhalmainak épségben történő megőrzését. Ezek károsodását azonnal köteles jelenteni, különben a királyi kincstári uradalomnak ezzel kapcsolatos költségét megtéríteni tartozik. A tizenkilencedik pont: Mivel ez a szerződés minden úrbéri viszonyt kizár, ezért a kertészek magvaszakadásából a kincstárra szálló birtokok, jószágok nem a királyi kincstári földesuraság, hanem az államkincstár tulajdonába mennek át. A huszadik pont kiköti, hogy időközben a haszonbérlő elemi csapás, vagy bármely ürügyből kifolyólag a szerződéstől nem állhat el, haszonbérének leszállítását vagy elengedését nem kérheti. A huszonegyedik pont szerint a kertészeknek a haszonbérleten található ingó és ingatlan vagyona az 1840. évi 22-ik tc. 35. §-a értelmében a kir. kincstári uradalomnak lekötött ingó zálogot képezi, de annak használatát a haszonbérlőknek szabadon hagyja. A szerződés minden feltételének teljesítéséért a haszonbérlők egymásért felelősek, ezért azokat „in solidum" kötelesek teljesíteni. A szántóföldi termést a szerződő felek a haszonbér kifizetéséig zálognak tekintik.