Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Berek lődésen mehetett keresztül. Csak érdekességként említjük: Beregd falutól nem messze állott Csongrád, amely szintén szláv eredetű helynév. írod.: EtSz. I. 367., FNESz. Bereg vármegye 104., Kálmán 1973. 144., Kniezsa 1974. II. 797., Szeremlei II. 67., TESz. I. 283. (B-H-Sz) Berek Zaránd m. (1506: Berek, 1520: Berky, 1526: Berekfalva) Ottlaka (Grániceri) mellett feküdt. Brandenburgi György gyulai uradalmához tartozott. Berek helynevünk a magyar berek 'liget, vizes talajú erdő, ligetes erdő' köznevünkből keletkezett. írod.: FNESz. I. 199., Pataki 1973. 135. (K-H) Berekvég Zaránd m. (1214: Berugveg) Apatelek (Mocrea) tájékán állhatott. Régészeti adatai nem ismeretesek. Boleszló váci püspök hamis oklevele szerint 1214-ben nagy adományt tett a leleszi konvent számára. - az adomány levél birtoklistájában fordul elő. Ma már nem dönthető el, hogy lakott volt, avagy nem. Nevével a források között többé nem találkozunk. A magyar berek 'liget, vizes talajú erdő, ligetes erdő' és a vég 'valaminek a széle, vége' főnév összetételéből keletkezett. A Körösök mentén gyakori volt a szinte összefüggő ligetes erdő, s joggal írhatta Márki Sándor e vidékről a következőket: „Az Erdőhát alföldi szakasza — nevéről ítélve is — Berökvég volt, melyet Makrafalva közelében, Boleszló váci püspök 1214-ben a leleszi prépostságnak ajándékozott." A helynévvel kapcsolatban 1. még a Beregd szócikket. írod.: Blazovich 1985. 38., Márki I. 224. 417. (B-H-Sz) Berény Békés m. (1347: Béren; 1403, 1561: Béren) Ma város (Mezőberény) Békéstől északnyugatra. - nevű településeink bizonyos, törzsnévszerű elszórtságban találhatók a történelmi Magyarországon. A névadóul szolgáló berény szavunkat a 'vélt' törzsneveink közé soroljuk. Felmerült, hogy ezek a falvak a katonai segédnépek települései voltak. Az alapszó etimológiája nincs megnyugtató módon tisztázva. Karácsonyi János szerint: „Neve az ó-szláv 'braije' szóból származik, ami sarat jelent." Kiss Lajos alapjában véve török eredetű szónak tartja, s az ótörök berendi 'megadta magát' népnévvel hozza kapcsolatba. Ennek alapja egy ber 'ad' jelentésű ige. A megkülönböztetést jelző Mező- előtag a táj síkságával, mezőségi jellegével kapcsolatos. 1347-ből való első említése, amikor Berend fiai: Márton, Berend és Gergely a birtokosai, akik egymás között úgy osztják fel „duas villás Béren vocatas", hogy a birtok egyharmadát Márton kapja meg. Sajnos, az oklevél nem említi, hogy a templom a két Berény közül melyikben állt. 1403-ban viszont már a gyulai uradalomban találjuk ~-t, és nincs szó arról, hogy két település lenne. A mai település központjában a főtér környékén kerültek elő olyan régészeti leletek, melyekből arra lehet következtetni, hogy a középkori ~ ugyanitt terült el. Templomát azon-