Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Besenyő ban még nem sikerült azonosítani. A város déli szélén, a Bodzás halmon egy Árpád-kori templomos falu maradványait sikerült rögzíteni, lehet, hogy ez volt a korai Határában terült el Csapegyház és Kereki. A XV. század végén Corvin János eladományozta, ám pereskedések után ismét az uradalom része lett, és maradt Gyula török kézre kerüléséig. 1552-ben Balberény néven említi a váradi püspökség tizedjegyzéke, amikor a plébánosától adót szedtek a tridenti zsinatra utazó magyar követ költségeinek fedezésére. Az 1561es összeírás szerint 16 adózó több szegény és puszta portája volt nemesek birtokában. Az 1567-es defter 27, az 1579-es 49 adózójának nevét örökítette az utókorra. Azon települések egyike, amely — bár lakói többször, évekre is elmenekültek — megérte a török kiűzésének idejét. írod.: Fehértói 1983. 51., FNESz. I. 420. 1138., GyO. 6., Káldy-Nagy 1982. 174-175., Kálmán 1973. 155., Karácsonyi II. 218., Kristó—Makk—Szegfű II. 39., Maksay 1990. I. 163., Schematismus 1896. 18., Skolka 1988., Szegfű 1973. 71-79., TF. I. 494. 504. (B-H-J) Bernót 1. Kisbernót (Zaránd m.) Besenyő Csongrád m. (1453: Bezonew) Nevét ma a Szentes melletti Besenyőhalom őrzi. A Szentes keleti szélén, a kunszentmártoni út déli oldalán álló Besenyő-halom 100 éve ismert lelőhely, ahonnan 1896-ban egy középkori lándzsacsúcs került a Magyar Nemzeti Múzeumba. A század elején „kőkamrát", edényeket és csontokat találtak itt. 1975-ben leletmentés során egy döngölt agyag és tégla alapozású, egyhajós, félköríves szentélyzáródású Árpád-kori templom maradványai, valamint a templom körüli temető néhány melléklet nélküli temetkezése került elő. A halom környékén terepbejárások során Árpád-kori és késő-középkori település nyomai voltak megfigyelhetők. Nevére 1. a Zaránd megyei - falu névmagyarázatát, amely annyiban egészíthető ki, hogy későbbi korokban elképzelhető az ily nevű települések nevének személynévi eredete is. 1453-ban Hékédi Anna Sári Pétert, Hunyadi János titkárát fiává fogadta, és birtokait neki adományozta. Az ekkor már pusztaként említett ~-ről nem dönthető el, ideiglenes állattartó szállás vagy mezei kert létezett-e rajta, avagy nem. További említése nem ismeretes. írod.: Blazovich 1985. 70., Hegedűs 1977. 5-11., KIM. RégAd 272-84., Paszternák 1995. 34. (B-H-Sz) Besenyő Zaránd m. (1202—3: Bessenyew) Zaránd (Zarand) mellett határnév őrzi emlékét. A település régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A falu neve a besenyő népnévből keletkezett. Nagy valószínűséggel a fegyveres szolgálatot teljesítő besenyők szállása volt. A név török eredetű, báőánáy : básánáy alakban kerülhetett át a magyarba. Imre király 1202—3-as oklevele a tárnokok falujaként nevezi meg. Az oklevelekben említett Besenyőberek mellett állhatott. Neve később, 1238-ban is elő-