Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Dingonog földje Zaránd m. (1232: terra Dingonog) Gyula és Kisjenő (Chi§ineu-Cri§) között a Körös melletti alluviális területen feküdt. Régészeti adatai ismeretlenek. Neve többször nem került elő a forrásokból. írod.: Blazovich 1985. 39. (B-H-Sz) Diós Csanád m. (1330: Gyous, Gyows; 1331: Gyosd, Gyos; 1332: Gyoos, 1455: Dyos) Szemlak (Semlac) mellett délre a Maros-parton feküdt. Helye régészeti lelőhellyel nem azonosított, hozzá köthető emlékanyag nem ismert. - falunevünk a dió csonthéjas gyümölcsöt termő fa nevének -s képzős származéka. A település nevét a határában nagyobb számban díszlő diófáktól vette. A régi magyar nyelvben a dió szavunk gyió alakban (kiejtésben) szerepelt. Csuvasos jellegű, ótörök jövevényszó az alapja. A birtokot I. Károly király Becsei Imrének adta, de az adományt Zemlek ispán, továbbá András és Dombó megtámadták. A hatalmaskodások mindaddig tartottak, amíg Becsei Imre fia Töttös 1346-ban elcserélte egy Bodrog megyei birtokért. 1455-ben Salánki Kotormán Miklósné 110 Ft-ért eladta a birtokot Horogszegi Szilágyi Mihálynak. A település talán már a XV. században elpusztult, ám neve még 1648-ban felbukkant. írod.: Borovszky II. 138—139., Cs. I. 695., FNESz. I. 371., TESz. I. 641., TF. I. 854. (B-H-Sz) Dombavására Zaránd m. (1492: Dombavasara) A későbbi Szent Anna (Sintana) közelében feküdt. Régészeti anyag nem köthető hozzá. A település nevének előtagja Dombó : Dómba valószínűleg szláv eredetű személynév. Tövében az ősszláv dub 'tölgy' jelentésű szó rejlik. A személynév feltehetőleg a birtokost jelölhette, mivel erre utal a vásár köznevünk -a birtokos személy raggal ellátott alakja is. Valójában tehát egy olyan falu lehetett, amelynek alapítója (s maga a falu) vásártartási joggal rendelkezett. 1492ben családnévben fordul elő. írod.: Cs. I. 748., FNESz. I. 382. 739., Márki I. 227., SzabSzatm. 65. (B-H-Sz) Dombegyház Arad, Csanád m. (1446, 1454: Dombeghaz; 1463: Domeghaz; 1486: Dombegyház, 1561: Domb Egyház) A mai --ától kissé északra feküdt. A települést dombon épült templomáról nevezhették el. Bálint Alajos megemlítette, hogy Balku Dénesnek, az ún. Attila-halmon lévő földjében templom romjai lehetnek, s a téglaméretek Árpád-kori építésre utalnak. A lelőhely Pesty Frigyes hely névgyűjtésében is szerepel, s Jankovich Dénes ezt feltételesen a középkori falu helyével azonosította. A lelőhelyleírásokból úgy tűnik, hogy ugyanezen a dombon végzett leletmentést 1974-ben Szabó J. József. Munkája során egy középkori templom döngölt földrétegek és téglasorok váltakozásával készült alapfalának részlete, a templom körüli temető 12 sírja, illetve a 25-30 m átmérőjű temető habarcsba ágyazott téglaso-