Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Csálya zépkorban több névváltozata (Csákó, Ördöngös, Ördöngöshegyes) is volt, melyek nem minden esetben köthetők teljes bizonyossággal ehhez a település­hez. Feltehetően egy korábbi, Hegyes nevű terra-n később létrejött települé­sek neveiről van szó. Az összetett hely­név első tagja, a Csákó, ismeretlen ere­detű helynév, a Hegyes viszont 'he­gyes, dombos' értelmű földrajzi név. 1221-ben poroszló, Hector de villa Hegy nevében tűnt fel. 1418-ban pos­sessio Kethegyes néven a Maróthi csa­lád, illetve a Kerekibe való kisnemesek birtokában találjuk. 1458-ban possessio Erdengeshegyes néven Ábrahámfi Ta­más birtoka. 1498-ban predia Belsew­hegyes és Kylsewhegyes néven a Muro­nyi Veér család kezén találjuk. A gyu­lai uradalom részeként említik 1506­ban és 1510-ben. 1518-ban Erden­ghews alio nomine Chakohegyesse né­ven szerepel. 1552-ben lakatlannak ír­ják, 1553-ban 6, 1556-ban 20, 1558­ban 14, 1562-ben 19, 1563-ban 13, 1564-ben 14 porta után adózott. A tö­rök defterek szerint 1557—58-ban 15 háza volt. 1559-ben Chykohegiesse alakban írták. 1561-ben 6 adózó portá­ján valamint több puszta és szegény tel­kén az Ábrahámfi család és nemesek osztoztak. 1567-ben 33, 1579-ben 36 magyar adófizetőjét jegyezték fel a def­terkészítők. Feltehetően a 15 éves há­ború idején pusztult el. írod.: Cs. I. 651., FNESz. I. 740: Kiscsákó., GyO. 324., Iványi 1931. 184. 395. sz., Káldy­Nagy 1982. 211-212., Karácsonyi II. 45., 59—60., Maksay 1990. I. 163., MRT. IV/2. 6/42., TF. I. 508. Csal 1. Csapegyház (Békés m.) Csálya Arad m. (1325: Chala; 1330: Chalya; 1334—35: Chala; 1421: Belsewchalya, Chyalya, Kylsewchalya) Ma Csálatelep Arad határában. A település pontos he­lyéről, régészeti kutatottságáról vagy előkerült leletekről nincsenek ismerete­ink. Márki Sándor ~-i adatai azonban rá vonatkoztathatók. Ezek szerint ~ vá­rának a helyét még a múlt században is ismerték. A külső vár 2500 négyzetmé­ternyi területének egyik részében állott a kőből épült belső vár, amelynek — Márki szerint — igen szép faragott kö­vei voltak, de már abban az időben is csak romokban lehetett megfigyelni azokat. Belső-- falut sáncok kerítették. A ~-ban először 1486-ban említett pa­lota pontos helye ismeretlen. 1960 után az aradi múzeum régészei ásatást vé­geztek ~-n, és az V—VII. század kö­zötti időből lakott települést és égetőke­mencét tártak fel. Nagy valószínűség­gel a falu neve puszta személynévből keletkezett, hiszen 1211-ben személy­névként már megjelenik okleveleink­ben: „...filii Marcelli, Chemeh et Chala..." A Chala személynév alapját a csal szavunkban kereshetjük, amely azonban ismeretlen eredetű szócsalád. A csel-lel való származásbeli kapcsola­ta alapján eredetileg igenévszó lehetett. A ~-i nemesek birtoka volt. 1325-ben, amikor határát megjárták, mellette je­gyezték fel a Chalakerek nevű erdőt. ­papja 1334-ben 12 báni dénárt, 1335­ben 2,5 garast fizetett a pápai adósze­dőknek. A XV. századtól említik várát, valamint Külső- és Belső-- falvakat. A

Next

/
Thumbnails
Contents