Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Csálya zépkorban több névváltozata (Csákó, Ördöngös, Ördöngöshegyes) is volt, melyek nem minden esetben köthetők teljes bizonyossággal ehhez a településhez. Feltehetően egy korábbi, Hegyes nevű terra-n később létrejött települések neveiről van szó. Az összetett helynév első tagja, a Csákó, ismeretlen eredetű helynév, a Hegyes viszont 'hegyes, dombos' értelmű földrajzi név. 1221-ben poroszló, Hector de villa Hegy nevében tűnt fel. 1418-ban possessio Kethegyes néven a Maróthi család, illetve a Kerekibe való kisnemesek birtokában találjuk. 1458-ban possessio Erdengeshegyes néven Ábrahámfi Tamás birtoka. 1498-ban predia Belsewhegyes és Kylsewhegyes néven a Muronyi Veér család kezén találjuk. A gyulai uradalom részeként említik 1506ban és 1510-ben. 1518-ban Erdenghews alio nomine Chakohegyesse néven szerepel. 1552-ben lakatlannak írják, 1553-ban 6, 1556-ban 20, 1558ban 14, 1562-ben 19, 1563-ban 13, 1564-ben 14 porta után adózott. A török defterek szerint 1557—58-ban 15 háza volt. 1559-ben Chykohegiesse alakban írták. 1561-ben 6 adózó portáján valamint több puszta és szegény telkén az Ábrahámfi család és nemesek osztoztak. 1567-ben 33, 1579-ben 36 magyar adófizetőjét jegyezték fel a defterkészítők. Feltehetően a 15 éves háború idején pusztult el. írod.: Cs. I. 651., FNESz. I. 740: Kiscsákó., GyO. 324., Iványi 1931. 184. 395. sz., KáldyNagy 1982. 211-212., Karácsonyi II. 45., 59—60., Maksay 1990. I. 163., MRT. IV/2. 6/42., TF. I. 508. Csal 1. Csapegyház (Békés m.) Csálya Arad m. (1325: Chala; 1330: Chalya; 1334—35: Chala; 1421: Belsewchalya, Chyalya, Kylsewchalya) Ma Csálatelep Arad határában. A település pontos helyéről, régészeti kutatottságáról vagy előkerült leletekről nincsenek ismereteink. Márki Sándor ~-i adatai azonban rá vonatkoztathatók. Ezek szerint ~ várának a helyét még a múlt században is ismerték. A külső vár 2500 négyzetméternyi területének egyik részében állott a kőből épült belső vár, amelynek — Márki szerint — igen szép faragott kövei voltak, de már abban az időben is csak romokban lehetett megfigyelni azokat. Belső-- falut sáncok kerítették. A ~-ban először 1486-ban említett palota pontos helye ismeretlen. 1960 után az aradi múzeum régészei ásatást végeztek ~-n, és az V—VII. század közötti időből lakott települést és égetőkemencét tártak fel. Nagy valószínűséggel a falu neve puszta személynévből keletkezett, hiszen 1211-ben személynévként már megjelenik okleveleinkben: „...filii Marcelli, Chemeh et Chala..." A Chala személynév alapját a csal szavunkban kereshetjük, amely azonban ismeretlen eredetű szócsalád. A csel-lel való származásbeli kapcsolata alapján eredetileg igenévszó lehetett. A ~-i nemesek birtoka volt. 1325-ben, amikor határát megjárták, mellette jegyezték fel a Chalakerek nevű erdőt. papja 1334-ben 12 báni dénárt, 1335ben 2,5 garast fizetett a pápai adószedőknek. A XV. századtól említik várát, valamint Külső- és Belső-- falvakat. A