Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Csapcsallya kettő közül az egyiket Kis—nak is nevezték. 1421-ben Kolozsvári Tamás, Benke Péter és Miklós bírták. 1510-ben Haraszti Ferenc birtokaként szerepel Belső-- és Külső--. 1514-ben - várát Haraszti Ferenc familiárisai ellenállás nélkül átadták Dózsa felkelőinek. 1548-ban Petrovics Péter kapta. Később az Országh, Haraszthi és Patócsi családokat uralta. 1551-ben a török elfoglalta. 1561-ben a két - a Pásztori és Ábrahámfi család birtoka volt. Ugyanakkor 6-6 portáját jegyezték fel. Az 1567-es defter 12, az 1579-es pedig 14 adófizetőjének nevét örökítette az utókorra. 1722-ben kamarai birtokként jegyezték fel, még lakták. írod.: Cs. I. 768., Dörner 1970., Fehértói 1983. 81., Káldy-Nagy 1982. 85-86., Krassó III. 487., Maksay 1990. I. 102. 105., Márki I. 118. 197., Mon. Rust. 204-205. 176. sz., TESz. I. 471. (B-H-K-Sz) Csapcsallya 1. Csapegyház (Békés m.) Csapegyház Békés m. (1219: Shol; 1393: Chapeghaz; 1418: Chapchallya, 1525: Chaphegyese) A Csap talán szláv eredetű személynév, és ebből alakulhatott magyar névadással a helynév. Györffy György szerint első említése 1219-ből Shol (Csal) alakban adatolható, és ekkor békési várbirtok. 1393-ban a Kamutiak birtoka Chapeghaz, akik leánynegyedet adtak ki belőle Némethy Jakabnak. 1418-ban possessio Chapchallya (Csapcsallya) néven Maróthi János birtoka, vagyis a gyulai uradalomhoz tartozott. 1498-ban viszont a király Muronyi Veér Andrást erősíti meg többek között Chapchaalya alio nomine Fald et Chapzeeg predium birtokában. 1515-ben Kiskamut birtok tartozéka Chapchallya predium egy része, két Chapzegh-nek nevezett erdőrésszel együtt. Tulajdonosa Koth-i Benedek, aki más birtokrészekkel együtt Gyulai Ispán Gálinak 75 aranyforintért adta el. A birtokrész szomszédja északon Pynczegh Albert, nyugatról özv. Nagh Tamásné, délről a Szent Margit egyház, keletről padig Theleky László. 1517ben Gyulai Gál Ispán Kamuti Nagy Demeter Chapchallya és Chapzeegh nevű prediumaiban lévő birtokrészeit is megszerezte. A beiktatáson kamuti és muronyi szomszédok jelentek meg. 1525ben találkozunk nevével utoljára: campus Chaphegyese Brandenburgi György őrgróf szentmiklósi birtoka és a kamuti nemesek között képezte vita tárgyát. A Ketteskorhath és a Korhanhath nevű helyeken gyúri, békési, csabai és muronyi határszomszédok tettek tanúvallomást. A bizonytalan, sűrűn változó helységnév, a sok birtokos, és a nagy területen szóródó határszomszédok (Szentmiklóstól Békésig) nem tették könnyűvé a település lokalizálását. A határszomszédok által behatárolt területen a határ délnyugati szögletében található az egyetlen olyan középkori faluhely, amely leginkább megfelel az oklevelekben említett földrajzi környezetnek. írod.: Cs. I. 649., Dl. 10711. 22714. 31048., 71215. XVIII. századi másolata: Dl. 22902., Fehértói 1983., 81., FNESz. I. 306., Haan 1870/a. 45-48. 127., Iványi 1931. 184. 395. sz., Karácsonyi II. 61-62., MRT. IV/3. 9/6., Századok 1881. 708—709., TF. I. 504., ZsO. I. 2976. sz.