Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

C, Cs Céklásegyház Zaránd m. (1418: Ceklaseghaz) Kevermes és Veresegyház között található az oklevél birtoklistájában, amelyben Maróthi János bán tiltakozik a csanádi káptalan előtt az ellen, hogy birtokait egyes szomszédai háborgatják. A terület ekkor már puszta lehetett, amint neve mutatja. - a forrásokban többet nem fordul elő. Pontos helye ismeretlen, meglévő régészeti leletanyag nem köthető hozzá. A falunév előtagja lehetett eredetileg puszta személynév is, melynek köznévi alapja a cékla 'salátának használt vörös répa' szavunk. Ugyanakkor elképzelhető az is, hogy eredendően azon a vidéken sok céklát termeltek. Maga a cékla szavunk szláv, közelebbről talán déli szláv eredetű. Az -egyház utótagot a templomos falu pusztulása után kezdték használni. írod.: GyO. 10., Kniezsa 1974. I. 114., Márki I. 227., TESz. I. 416. (B-H-Sz) Cemperlaka Arad m. (1177: Chemperlaca; 1359: Cemperd) A mai Arad területén feküdt. A középkorban az aradi káptalan birtoka volt (1349, 1359, 1405). E középkori falunév jelentése bizonytalan. A Chemper előtag feltehetően személynévi eredetű. A személynév alapszavát azonban nehéz meghatározni. A helynév utótagja a -lak 'lakóhely' szavunk -a birtokos személyraggal ellátott változata. A Chemperd névalak -d képzője lehet kicsinyítőképző és korai hely névképző is. Utolsó említése 1405-ből származik. írod.: Dl. 29673., Márki I. 197., TF. I. 174. (B-H-Sz) Chomud Zaránd m. (1232: Chomud) Gyula és Elek között lokalizálható. Régészeti lelőhelyhez egyelőre nem köthető. A Csák nembeli Miklós ispán 1232-ben a korábban Béla ifjabb király által elvett birtokait II. András királytól visszakapta. Közöttük található -, amelyet Krakó néven is neveznek. Bizonyára Krakó határán belül feküdt, Chomud Csomód birtoka volt. Krakó később Gyula területébe olvadt. A falunév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Csom- alapszava ősi örökség a finnugor korból. Eredeti jelentése 'csomó, köteg' lehetett. A névhez járuló -d képző mind helynévképző, mind kicsinyítőképző lehet. írod.: Blazovich 1985. 39., HO. I. 13., Kristó 1976. 85., TESz. I. 551. (B-H-Sz) Cipán Zaránd m. (1404: Chepanteleky) Ötvenes és ÓSzentanna (Sintana) közelében feküdt. Helyéhez köthető régészeti adatok nincsenek. Nem tudható pontosan, hogy a defterekben pusztaként szereplő Cipán falu volt-e valaha egyáltalán. Nevét talán párhuzamba állíthatjuk Csépánfalvával, 1307: villa Chepani, melynél a Csépán : Csépány (=Chepan) az István személynév régies alakja. Ismert Csipán változatban is. 1404-ben család-