Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Csaba névben bukkant fel, 1479-ben Csépán és Szilasi birtokként tüntették fel. 1532-ben Csépán Boldizsárt mint Zaránd megyei nemest említették. 1567ben és 1569-ben mint Ötvenös faluhoz tartozó pusztát vették fel a defterbe, jövedelme 400, majd 500 akcse volt. írod.: FNESz. I. 318: Csépánfalu., Káldy-Nagy 1982. 128. 329., Márki I. 294. 366. (B-H-Sz) Csaba Békés m. (1332-1337: Chaba, Taba; 1383: Chaba; 1552: Chyaba, Cyaba) A mai Békéscsaba város középkori elődje. Neve valószínűleg a török eredetű 'ajándék' jelentésű magyar személynévből keletkezett, amely gyakran fordul elő helynévként is. Az Árpád-korban keletkezett településnek 1332-ben Pál nevű papja 6 garas, 1337-ben Miklós nevű papja 4 garas pápai tizedet fizetett. Tehát ekkor már nagyobb, plébániával rendelkező hely volt. Az Ábrahámfiak ősi birtokai közé tartozhatott, 1393-ban osztoztak rajta. Ekkor két utcából állt. 1394-ben déli, Fövenyes felőli határát járták be, és a leírás alapján - déli határa a középkorban a jelenleginél valamivel északabbra húzódott. 1514-ben Radák Balázs és két testvére kapott itt földet az Ábrahámfiaktól. A középkori - templomának helyét nem ismerjük, a kastély, a legjelentősebb objektum, helye ellenben lokalizálható volt. A középkori település az Árpád-korban ettől délebbre (2/56. lelőhely) a késő középkorban pedig északabbra (2/302. lelőhely) terült el. 1521-ben már állott az Ábrahámfi család ~-i kastélya melyről a legrészletesebb adatokat éppenséggel pusztulása alkalmával szerezhetjük: árokkal, kőerődítményekkel és toronnyal volt megerősítve. 1529-ben is említették az Ábrahámfiak ~-i kastélyát. Építésének idejét ma már pontosan meghatározni nem tudjuk. 1525ben a gyulai uradalom és Ábrahámfi Péter birtoka között megállapították a határt. A határjárók Fövenyes, Kerekegyház puszta, továbbá Fövenyes Vésze és Csaba között járták be a határokat. Az oklevél fontos dokumentuma a csabai vidék helyrajzának és korabeli gazdasági életének. A XVI. század első felében - lakosait az Ábrahámfiak felmentették úrbéri szolgáltatásaik alól. 1556-ban a erdélyi párti Ábrahámfiak és a Ferdinánd kezén lévő Gyula várának parancsnoka, Mágocsi Gáspár közötti összetűzés során lerombolták a ~-i kastélyt, és ezzel a középkori - további fejlődésének lehetőségei is megszűntek. A XVI. században az Ábrahámfiak fokozatosan teret vesztettek ~-n. 1561ben Ábrahámfi István és Boldizsár mellett Székely Miklós, Szterzenkovics Mátyás özvegye, Társi István, Székely Márton és Nagy Balázs is birtokosok ~-n. Ez idő tájt a falu lakosságának száma 400-600 fő körül lehetett. A település Gyula várának török kézre kerülése után lett a hódoltság része. A török hódoltság — legalábbis eleinte — a helyben maradt lakosságot nem nagyon érintette. A családnevek alapján a népesség túlnyomórészt magyar nemzetiségű volt, csak csekély számú beköltözéssel lehet számolni. Számos családnév a század folyamán végig kimutatható (pl. Búza 1514—1579 között), ami megint nem mutat jelentősebb lakosságcserére vagy pusztulásra. A lakos-