Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Borosjenő kori érem volt. A falu eredeti neve Boldogasszonyfalva volt. Vagy a boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt egyházról nevezték el, vagy pedig azért hívták így, mert a Boldogságos Szűz valamelyik monostorának volt a falva. 1510-ben egyik részét a gyulai uradalom, másikat a gyulai egyház birtokolta. 1526-ban Alabiánnal egyforma adót fizetett. 1552-ben lakosai elmenekültek a török elől. Nem is települt újra. 1558-ban a király Gyulához csatolta. Az 1567-es és az 1579-es defter pusztaként említi. Később helyén a Szabadka nevű puszta állt. írod.: GyO. 57., Káldy-Nagy 1982! 54-57., Karácsonyi II. 46., MRT. IV/4. Gyula 8. sz. lh., Szatmári 1987/a. 96-106. (B-H-Sz) Bolgyán Csongrád m. (1332: Bolgyan) Szentes mellett Sajt határosa volt a Tisza mellett. A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti leletanyag hozzá nem köthető. - neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A személynév eredeti alakja talán Obulgan : Obulganus lehetett. A csongrádi várispánság sószállító telepe volt. További említése nem ismeretes. írod.: Fehértói 1983. 256., FNESz. I. 233., Kristó 1988. 456-457., TF. I. 892. (B-H-Sz) Boroshalmateleke Arad m. 1506-ban Vizes pusztája volt. Állattenyésztéssel hasznosították. Vele kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A helynév Boros előtagja utalhat a jó bortermő földre, de lehet személynévi eredetű is. Talán inkább ez utóbbit erősíti meg a -halom köznév 'kisebb, természetes vagy mesterséges domb' -a birtokos személyraggal való ellátottsága is. A -teleké utótag a megművelt földterületre utal. írod.: Márki I. 196. (B-H-Sz) Borosjenő Zaránd m. (1332-37: Jenő, 1475, 1561: Jenew) A mai - (Ineu) középkori elődje. A település régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. Románkori emlékeink igen szép darabja viszont az innen származó XII. századi oszlopfő, amelyen halat és szirént mintáztak meg. Jenő helynevünk az ómagyar Jenő törzsbeliek szálláshelyére, településére utal. A név maga török eredetű méltóságnévre vezethető vissza. A későbbi keletkezésű, megkülönböztető szerepű Boros- előtag azt jelöli, hogy a településen és környékén az adott korban kiterjedt szőlőművelés, bortermelés folyt. A Jenő név személynévi használata lényegesen későbbi korok eredménye. Neve először 1214-ben, majd újra a pápai tizedjegyzékben bukkant fel plébániás helyként, 1347-ben pedig possessio-ként, azután hosszan hallgatnak róla a források. A Losoncziak 1387-ben kapták. 1472-ben már állt vára, mert Losonczi László jenői várának castellanusáról értesülünk. 1496ban neve szerepel Bakócz Tamás egri püspök számadáskönyvében. 1486-ban a ~-i Lucas Andreas egyetemi hallgató volt Krakkóban, 1516-ban pedig ~-i