Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

János Bécsben. A Losoncziak hosszú időn át ~-n tartották rezidenciájukat. 1552-ben is említik, és a XVI. század második felében több alkalommal megnevezik várát, amely 1561-ben Losonczi Istvánné birtoka volt 30 helységgel és 148 portával. A települést mezővárosként említik. írod.: Bánffy okit. I. 142-145., Cs. I. 733., Doc. Trans. I. 64., Gerevich 1938. 145. CXVII. tábla 3—4., Glück, Kézirat 95. No. 2., Kandra 1887. 433., Kovách 1995. 34., Maksay 1990. II. 1019. 1024., Márki I. 128-129., Somogyi 1913. 113-116., Tonk 1979. 270. (B-H-K-Sz) Borosmegyer I. Megyer (Zaránd m.) Borostelek Zaránd m. (1561: Boros Thelek) Garba pusztája, később Apatelekbe (Mocrea) olvadt. Hozzáfűződő régészeti adatunk nincs. 1493 és 1561 között sorolják fel a források. 1559—60-ban bírájaként Deák Ferencet (Franciscus Litteratus) említették. Bortermelő falu volt. 1561-ben 16 portáját az egri püspök bírta. Ugyanitt Szinthe Jánost szegényként említi az összeírás. A XVI. században a borosjenői vár birtokai között is szerepelt. A falunév Boros- előtagja a bortermelő vidékre utal, míg a -telek utótagnak a régi magyar nyelvben 'szántásra alkalmas, trágyázott föld; szállás, település; elnéptelenedett, elhagyott, puszta település; elpusztult faluhely' jelentése is lehetett. írod.: FNESz. I. 426: Erdőtelek., GyO. 324., Maksay 1990. II. 1017., Márki I. 250., Márki II. 98. 159. Botszardotja 1. Battonya (Arad, Csanád m.) Bozos Zaránd m. (1418: Bozas; 1488: Bozos) A mai Medgyesbodzás határában állt. Más vélemény szerint Ottlaka (Grániceri) és Sikló (§icláu) között feküdt. Lokalizálása nem megoldott. Pontos helyét nem ismerjük, így egyértelműen hozzá köthető régészeti lelettel sem rendelkezünk. Határában volt Bozosegyház (1. ott). A település neve a bodza növénynév -s képzős származéka. Vagyis olyan helyet jelölt, ahol sok volt, bőven termett a bodza. 1418-ban Maróthi János tiltja a szomszédokat az elfoglalásától. 1488-ban a ~-i jobbágyok részt vettek a Földeák ellen intézett támadásban. 1561-ben Hennyei István 8 adózó és több szegény portát bírt ~-on. Az 1567-es defter 46, az 1579-es 47 adózójának a nevét örökítette az utókorra. 1597-ben ismét pusztaként szerepelt. Többé nem telepítik újra. Feltehetően a 15 éves háború idején pusztult el. írod.: Cs. I. 739., FNESz. II. 113., Kovách, Kézirat 46., Maksay 1990. II. 1017., Márki I. 225., Somogyi 1913. 179., TESz. I. 320. (B-H-Sz) Bozosegyház Zaránd m. (1418: Bozoseghaz) Bozos közelében állhatott. Egyértelműen vele azonosítható régészeti lelőhelyet nem ismerünk. Bozos falu a lakóhely elnéptelenedése után kapta az -egyház utótagot. Az egyház szó legtöbbször a tatárjáráskor már templomos helyként elpusztult falvak korábbi nevéhez csatlakozott. Az Ár-