Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Bial fordult. A középkor során későbbi említése nem ismeretes. írod.: Blazovich 1985. 37., FNESz. I. 206., Györffy 1977. 238., Kálmán 1973. 154., Kovách, Kézirat 43., Kristó—Makk—Szegfű I. 18., SzabSzatm. 34., TESz. I. 288. (B-H-Sz) Bial Csanád m. (1274: Buol) Makó és Kiszombor között a Maros két partján a Csipkés határrész helyén állhatott. Helyét nem azonosították még. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a Maros déli oldalán, Kiszombor mai határában nem lehetett. A település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A személynév alapja a bivaly állatnevünk, amely szláv, közelebbről valószínűleg déli szláv közvetítéssel került hozzánk a latin nyelvből. A Makófalviak és Tömpösiek osztozásakor az utóbbiaknak jutott két halastavával: Tanisa-val és Chepkes-sel, amelynek emlékét a Csipkés határrész őrzi. További említése nem ismeretes. írod.: G. Vizi 1985. vonatkozó részek., TESz. I. 308., TF. I. 849. (B-H-Sz) Bikács Arad m. (1561: Bykaach) Mondorlak (Míndruloc) mellett lokalizálható. A település pontos helyéről, régészeti kutatottságáról vagy előkerült leletekről nincsenek ismereteink. A falu neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással; vö. 1263: Bikach, Bykach A személynév a magyar bika főnév származéka, amely alapjában véve török (ótörök) eredetű szó. Azonosításának Bikével ellentmond az, hogy az 1561es tizedjegyzékben mindkettő szerepel. 1370-ben, amikor - birtokába a Chepnek mondott Andrást a csanádi káptalan be akarta iktatni, Beuldre-i Jakab ellent mondott, majd hatalmaskodott az iktatáson megjelentekkel szemben. ~-on 1561-ben 3 adózó, 1 szegény és egy puszta portát jegyeztek fel Mágocsi Gáspár, Pethő Péter, János, Gáspár és özv. Kaczkffi Litteratus Györgyné kezén. Az 1567-es defter 19, az 1579-es 12 adózójának nevét jegyezte fel. írod.: AUO. 8: 74. 75., EtSz. I. 399., FNESz. I. 215., Káldy-Nagy 1982. 113-115., Krassó III. 94-95., Kristó-Makk-Szegfű II. 12., Maksay 1990.1. 102., TESz. L 299. (B-H-Sz) Bike Arad m. (1471: Byke; 1561: Byke) Ménesi (Mini§) és Bodorlaka (Mindruloc) között lokalizálható. A településsel kapcsolatba hozható régészeti adatokkal nem rendelkezünk. Nevének eredete bizonytalan, talán a bükk növénynévvel hozható végső soron kapcsolatba. 1471-ig a Szeri Pósafi családé volt, magszakadása után Mátyás király Guti Országh Mihálynak és Nádasdi Ongor Jánosnak valamint rokonainak adományozta. 1561-ben Mágocsi Gáspár, Pethő Péter és Gáspár valamint Kaczkffi Litteratus Györgyné birtokolták, de nem jelentek meg az összeíráson. 1567-ben 19, 1579-ben 12, főképp déli szláv család élt ~-on, amelyhez rév is tartozott. 1567-ben 2295, 1579-ben 2145 akcse adót fizettek lakosai.