Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

írod.: Cs. I. 767., Káldy-Nagy 1982. 113115., Maksay 1990. I. 103., Márki I. 194., TESz. I. 401. (B-H-Sz) Bodogház Csongrád m. (1570: Bodogház) Talán Hódmezővásárhely határában a Tisza mentén feküdt, mert az 1570-es defter szerint mint pusztát a körtvélyesiek művelték. A település pontos helye régészeti lelőhellyel még nem azonosított. Nevének eredetére több magyarázat lehetséges. A legvalószínűbb, hogy előtagja a magyar Boldog 'gazdag' jelentésű személynév, amely a boldog melléknevünkből származott, utótagja pedig a ház 'lakóhely, otthon' főnév. Kun származású nemzetségnévből való eredeztetése kevésbé valószínű. írod.: FNESz. I. 652: Jászboldogháza, 114: Bodoglár., Kálmán 1973. 84. 157., TESz. I. 331., Vass 1980. 32. 46. (B-H-Sz) Bodorlaka Arad m. (1471: Bodorlaka; 1561: Badarlaka) A mai Mindruloc helyén állt. A településsel kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek, jóllehet a XVI. században kis várát a források megemlítik. A falu neve a magyar Bodor személynévnek (1138/1329: Bodor, Budur) és a birtokos személyraggal ellátott laka 'háza, lakása' főnévnek az összetétele. Bodor személynevünk, melynek alapjelentése 'tekervényes, kunkorodó, göndör', talán ősmagyar szóhasadás eredménye: a fodor szavunk alakváltozata. - neve a XVIII. században fordult Mondorlakká. A Szeri Pósafi család ősi birtoka volt — 1409ben a család ~-i jobbágyának, Andrásnak a nevét említették —, amelyet a család kihalása után Mátyás király 1471-ben Guti Országh Mihály nádornak és Nádasdi Ongor Jánosnak, valamint rokonainak adományozott. 1561ben 10 adófizető portát jegyeztek fel Mágocsi Gáspár 4, Liszthi János, Pethő János és Pethő Péter 6 adófizető portával, özv. Kaczkffi Litteratus Györgyné 1 szegény portával rendelkezett. Az aradi náhijébe tagolva 1567-ben 24 család 3880 akcse, 1579-ben 20 család 4591 akcse adót fizetett. Lakosai a XVI. század második felében déli szlávok voltak. 1700-tól határőr központ, és sószállítok is lakták. Szerb lakói 1752-ben Ukrajnába vándoroltak. Helyükön románok telepedtek. írod.: Cs. I. 767.. EtSz. I. 436.. Fehértói 1983. 56., FNESz. I. 224., Káldy-Nagy 1982. 114-115., Kálmán 1973. 83., Maksay 1990. I. 103., Márki I. 120. 196., MNy. 1936. 56: 113.. Somogyi 1913. 184-185., TESz. I. 319., ZsO. II/2. 6757. sz. (B-H-Sz) Boglozov Zaránd m. (1214: Boglozov) Feltehetően Apatelek (Mocrea) határában feküdt. Régészeti anyagáról nincs ismeretünk. Boleszló váci püspök 1214-ben hamisnak ítélt oklevele szerint nagy adományt tett a leleszi konvent számára. A helynév képzett alakját tekintve is, valószínűleg szláv nyelvi eredetre vezethető vissza. Alapja lehet az ezen nyelvekben ismert bog 'isten', bogát 'gazdag' jelentésű szó. Neve a birtoklistában szerepel. -,