Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Beka lása után Botanyaegyháza elnevezésre alakult. Ez a birtokos építhette a templomot is. Mind a Bot puszta személynév, mind az anya köznév helynévi alkalmazása más forrásokból is ismert a magyar névadásban. Kiss Lajos szerint a település nevének a magyar nyelvjárási batona 'gödény* madárnévből és a szláv eredetű személynévből 'Batona, Batinja' való eredeztetése nem fogadható el. 1340-ben I. Károly király Botszardotjával együtt Becsei Imrének adta. A XV. században a Harpkói Botos és a Szekcsői Herczeg családot uralta. 1453-ban Hunyadi János szerezte meg mint a kerekegyházi uradalom részét. A Hunyadiak kezéről az Arad megyei Asszonylaki Ravazdi család birtokába jutott. 1561-ben 28 portáján Ödönfi Ferenc, Serjéni Pál, Balázsdeák Márton és Földi Farkas osztoztak. Az utóbbinak a portáját az összeírás szegénynek említi. 1563-ból 87 lakosának neve ismeretes. A defterek 1567-ből 85, 1580ból 77 adózójának nevét örökítették meg. Feltehetően a tatárok pusztították el 1596-ban. írod.: Borovszky II. 37—43., Cs. I. 694., FNESz. I. 178., Káldy-Nagy 1982. 26. 118121., Maksay 1990. I. 283., Márki I. 193., TF. I. 848. (B-H-Sz) Bátya 1. Báta (Arad m.) Bay földje Zaránd m. (1232: Bay) A Fehér-Körös Gyula és Kisjenő (Chi§ineu-Cri§) közötti szakaszának alluviális területén feküdt. Helye régészetileg feltáratlan. Neve Csák Miklós 1232-es okleveléből hagyományozódott ránk. A helynév a Baj (Bay : Boy) személynév és a birtokos személyraggal ellátott föld főnév összetételéből alakult. A személynév alapja az ótörök nyelvből átvett baj 'gazdag, bő' jelentésű szó. Földművelő szolgatelep lehetett, pusztulása a tatárjárással hozható kapcsolatba. írod.: Blazovich 1985. 40., FNESz. I. 138: Baj., Kálmán 1973. 86. 160. 179., Pais 1966. 18. (B-H-Sz) Bedepaloya Zaránd m. (1394: Bedepaloya) Görhe, Királyi és Erdőhegy (PSdureni) között lokalizálható. Helyét régészeti eljárással nem azonosították. A - helynév előtagja a Benedek személynév Bede becéző alakjára vezethető vissza. Eszerint a terület eredetileg egy Bede nevű birtokosé lehetett. A -paloya utótag érthetetlennek tűnik, de talán feltételezhető, hogy elírás, és a falu vagy a palota köznév -ja birtokos személy raggal ellátott alakja lelhető fel benne. Az aradi káptalan határjárásában szerepel, amelyet Erdőhegyi Mihály fia Demeter birtokba iktatásakor végeztek. Ma már nem dönthető el, hogy nevének lejegyzésekor lakott település volt-e, vagy nem. A forrásokban más alkalommal nem fordul elő. írod.: Blazovich 1985 . 64., EtSz. I. 354., Fehértói 1983. 42., SzabSzatm. 71., TESz. I. 836: falu címszónál. (B-H-Sz) Beka 1. Bökényfalva (Csanád m.)