Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Tompa ti lelőhelyek egyikével sem lehet egye­lőre egyértelműen azonosítani. A hely­név alapja minden valószínűség szerint a régi magyar Tomor személynév, amelynek előfordulása már 1211-ből is­mert ebben az alakban. Ezen személy­nevünk a magyar Tamás személynévre vezethető vissza, annak rövidült és -r névszóképzős alakja. Az így kialakult Tomor személynévből képezték aztán eleink, talán újabb -cs kicsinyítőképzős személynévi áttétellel a Tomorcsok helynevet. 1418-ban a Maróthiak birto­kaként tűnt fel, 1429-ben, 1506-ban és 1520-ban is szerepelt a gyulai uradalom tartozékai között. 1567-ben és 1579­ben Bánkút és Meggyes falu lakói mű­velték mint pusztát. Hogy valaha lakott volt-e, ma már nem dönthető el. írod.: FNESz. II. 662., GyO. 10. 57., Káldy­Nagy 1982. 293., Pataki 1973. 134. (B-H-Sz) Tompa Békés m. (1446, 1456: Thompa) Karácsonyi Já­nos Orosháza és Csorvás között lokali­zálta, ám lehetséges, hogy a Csanád megyei - egy része volt. Névfejtését 1. a Csongrád megyei ~-nál. Neve 1446­ban a Szekcsői Herczeg—Hédervári per pertestjében maradt fenn először, majd 1456-ban jegyezték le újra, amikor V. László király Hunyadi Jánost a hódvá­sárhelyi és szentandrási uradalomban megerősítette új adomány címén. 1458­ban és 1465-ben Kaszapereg tartozéka volt. Mátyás király Gáji Horváth Ger­gelynek adományozta, aki 1478-ban el­zálogosította Dóczi Péternek. Későbbi sorsát még nem tárták fel, feltehetően a Csanád megyei ~-éval azonos. írod.: Borovszky II. 596-597., Cs. I. 692., Ka­rácsonyi II. 324., Kristó 1981. 70. (B-H) Tompa Csanád m. (1427: Thompaeghaz; 1561: Tompa) Mezőhegyestől keletre, a Szárazér mel­letti Tompa puszta helyén állt. 1427­ben tűnt fel Tompaegyhaz néven, ami arra utal, hogy a település lakatlanná vált, csak temploma maradt fenn. (Névfejtését 1. a következő szócikk­ben.) A nagylaki uradalomhoz tarto­zott, ~-ba is beiktatták Nagymihályi Albertet, amikor az uradalmat 1427­ben megkapta a királytól. Nevét 1506­ban is lejegyezték. Később benépesült, a XVI. században nemesek is lakták. 1561-ben Serjényi Pál (2), Ödönfi Fe­renc (2), Kátai János (2) fizető portát bírt --on, míg Kátai János és Farkas János egy-egy puszta portával is ren­delkezett --n. 1567-ben 20 magyar család 6615 akcse, 1579-ben 30 család 3000 akcse adót fizetett. Pornád pusztát is ők hasznosították. Feltehetően a 15 éves háború idején néptelenedett el. A XVII. században déli szlávokkal újra települt, végképp a török kiűzésekor hagyták el lakói. írod.: Borovszky II. 596—597., Káldy-Nagy 1982. 134-135., Maksay 1990. I. 290., Pataki 1973. 136. (B-H-Sz) Tompa Csongrád m. Szentes és Szentgyörgy 1570. évi defte­rében említik ~-t, amely a Kórógy medre és Sáp között a Tisza mellett fe­küdt. Régészeti adatai nem ismerete-

Next

/
Thumbnails
Contents