Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Tompa ti lelőhelyek egyikével sem lehet egyelőre egyértelműen azonosítani. A helynév alapja minden valószínűség szerint a régi magyar Tomor személynév, amelynek előfordulása már 1211-ből ismert ebben az alakban. Ezen személynevünk a magyar Tamás személynévre vezethető vissza, annak rövidült és -r névszóképzős alakja. Az így kialakult Tomor személynévből képezték aztán eleink, talán újabb -cs kicsinyítőképzős személynévi áttétellel a Tomorcsok helynevet. 1418-ban a Maróthiak birtokaként tűnt fel, 1429-ben, 1506-ban és 1520-ban is szerepelt a gyulai uradalom tartozékai között. 1567-ben és 1579ben Bánkút és Meggyes falu lakói művelték mint pusztát. Hogy valaha lakott volt-e, ma már nem dönthető el. írod.: FNESz. II. 662., GyO. 10. 57., KáldyNagy 1982. 293., Pataki 1973. 134. (B-H-Sz) Tompa Békés m. (1446, 1456: Thompa) Karácsonyi János Orosháza és Csorvás között lokalizálta, ám lehetséges, hogy a Csanád megyei - egy része volt. Névfejtését 1. a Csongrád megyei ~-nál. Neve 1446ban a Szekcsői Herczeg—Hédervári per pertestjében maradt fenn először, majd 1456-ban jegyezték le újra, amikor V. László király Hunyadi Jánost a hódvásárhelyi és szentandrási uradalomban megerősítette új adomány címén. 1458ban és 1465-ben Kaszapereg tartozéka volt. Mátyás király Gáji Horváth Gergelynek adományozta, aki 1478-ban elzálogosította Dóczi Péternek. Későbbi sorsát még nem tárták fel, feltehetően a Csanád megyei ~-éval azonos. írod.: Borovszky II. 596-597., Cs. I. 692., Karácsonyi II. 324., Kristó 1981. 70. (B-H) Tompa Csanád m. (1427: Thompaeghaz; 1561: Tompa) Mezőhegyestől keletre, a Szárazér melletti Tompa puszta helyén állt. 1427ben tűnt fel Tompaegyhaz néven, ami arra utal, hogy a település lakatlanná vált, csak temploma maradt fenn. (Névfejtését 1. a következő szócikkben.) A nagylaki uradalomhoz tartozott, ~-ba is beiktatták Nagymihályi Albertet, amikor az uradalmat 1427ben megkapta a királytól. Nevét 1506ban is lejegyezték. Később benépesült, a XVI. században nemesek is lakták. 1561-ben Serjényi Pál (2), Ödönfi Ferenc (2), Kátai János (2) fizető portát bírt --on, míg Kátai János és Farkas János egy-egy puszta portával is rendelkezett --n. 1567-ben 20 magyar család 6615 akcse, 1579-ben 30 család 3000 akcse adót fizetett. Pornád pusztát is ők hasznosították. Feltehetően a 15 éves háború idején néptelenedett el. A XVII. században déli szlávokkal újra települt, végképp a török kiűzésekor hagyták el lakói. írod.: Borovszky II. 596—597., Káldy-Nagy 1982. 134-135., Maksay 1990. I. 290., Pataki 1973. 136. (B-H-Sz) Tompa Csongrád m. Szentes és Szentgyörgy 1570. évi defterében említik ~-t, amely a Kórógy medre és Sáp között a Tisza mellett feküdt. Régészeti adatai nem ismerete-