Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

sek. Hogy valamikor lakott volt-e, ma már nem dönthető el. A helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Mint személynév már az 1200as évek legelején előfordul Tompa : Thompa : Tumpa alakban. A személynév alapja a magyar tompa melléknév. írod.: Fehértói 1983. 345., FNESz. II. 662., Kálmán 1973. 44., Vass 1980. 46-48. 59. (B-H-V) Tompaegyház 1. Tompa (Csanád m.) Torony Csanád m. (1446, 1495: Thoron; 1560, 1561: Torony) A mai Tornya (Turnu) középkori elődje. Területének egy része lehetett Baktornya (történetét 1. ott). Fekvése régészeti lelőhellyel nem jelölhető, hozzá köthető régészeti leletek nem ismeretesek. A falu a nevét azon urától kapta, aki lakótornyot emelt itt a maga számára. A bizonyára már a XIV. században is létezett - nevét 1446-ban jegyezték le a Szekcsői Herczeg—Hédervári perben, amikor a ~-i uradalom felét az előbbiek perelték az utóbbiaktól. Ekkor Kétsopron, Varjas, Mikeháza, Lukácsfalva, Kinged, Szihond, Kandafalva, Battonya, Baktornya és Tompa a Szárazér-mellékről, Dombegyház, Iratos, Vizes, Marján és Abony továbbá Kétkupa, Keresztény erdő, Vasegyháza, Meggyes, Nádas és Háromatyafő puszták Arad megyéből tartoztak hozzá. Ezen időben (1453—54) került a Hunyadiak kezébe, ám a Botosok is igényt tartottak rá (1455). 1463-ban Szilágyi Erzsébet tiltakozott eladományozása ellen, ugyanis --on részbirtokokkal rendelkezett. 1485-ben ideiglenesen Jaksics István és Demeter bírta, 1502-ben Monoszlói Erdődi Bálint kapta II. Ulászló királytól. A korábbi uradalomból már csak Lukácsháza, Kandafalva és Kinged tartozott hozzá. 1506-ban a Jaksicsok, Péter és Demeter 24 --i jobbágyát sorolta fel egy oklevél. 1511ben a Jaksicsok déli szlávokat telepítettek ~-ra. Jaksics Péter curia-t építtetett magának ~-ba. A Jaksicsok kihalása után Petrovics Péter tette rá a kezét, majd 1558-ban Forgách Imre és Gyulai Gaál András kapta a királytól, aki átadta Olcsárovics Demeternek. - az 1550—52-es Maros-völgyi hadjáratokat megszenvedte. 1557—58-ban csak 6 házát, 1561-ben Olcsárovics Demeter 7 portáját írták össze. 1567-ben 5 déli szláv család 3780 akcse, 1579-ben 30 család 4000 akcse adót fizetett. A tímárbirtokhoz tartozott Felity puszta, amely a közelében feküdt. 1495-ben Toronyi Kelemen aradi olvasókanonok volt. - lakói már az 1540-es években protenstánsok voltak. 1550-ben zsinatot tartottak a településen a Jaksics udvarházban. A település nem élte túl a 15 éves háborút. írod.: Blazovich 1986. 11—12., Borovszky II. 599-601., FNESz. II. 670., Káldy-Nagy 1982. 129-130., Maksay 1990. I. 290. (B-H-Sz) Tótfalu Zaránd m. (1473: Thothfalw) Nadab (Nadab) és Háromház tájékán feküdt. Pontos helyét nem ismerjük, régészeti leletek nem köthetők hozzá. A - helynév a magukat szlovéneknek nevező déli szlávok (régi magyar nevükön tótok) lakó-