Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

erdőből. Bár 1472-ben Varjasi János tiltotta Szakoli János csanádi püspököt és a Jaksicsokat, Istvánt és Demetert megszerzésétől, ez nem teljesen sikerült, mert 1559-ben Jaksics János birtokos volt ~-ben. A falu a Maros-völgyi hadjáratok idején (1550—52) elpusztult, és csak rövid időre települt újra. Írod.: Borovszky II. 589-591., Cs. I. 705., FNESz. II. 631., Kristó 1976. 50-84., TF. I. 873. (B-H-Sz) Tés Csongrád m. (1561: Thees) A mai Szentestől északra fekvő Magyartés középkori elődje. Belterületén honfoglalás kori temető egy sírja került elő 1955-ben, valamint lelőhely megnevezéssel egy ugyancsak honfoglalás kori nyílhegyet is őriz a Móra Ferenc Múzeum. A magyartési Zalota határrészből, az ún. Magospartról több birtokos földjéről kerültek X—XI. századi sírleletek a szentesi múzeumba, ami egy nagyobb temetőre utal. Ugyanebből a határrészből szórvány középkori kályhaszem és egyéb leletek is származnak. A terület szisztematikus terepbejárása még nem történt meg, így a középkori település pontos kiterjedését és életének időhatárait nem ismerjük. A falu neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. 1273/ 1298-ban személynévként Thees alakban fordult elő. Maga a személynév valószínűleg szláv eredetű. 1561ben Szálai Albert, Vetési János, Vizesi János, Kenderesi Lőrinc, Simái Miklós és Vérthi Mihály voltak a birtokosai, de az összeíráson nem jelentek meg. A vásárhelyi náhije részeként 1560-ban 12 család 5633 akcse adót fizetett. 1570-ben pusztaként említették 5636 akcse adó jövedelemmel. Írod.: FNESz. II. 639., Maksay I. 1990. 305., Paszternák 1995. 68-70. 86. 89., Szarka 1940. 18., Vass 1980. 30. 53. (B-H-V) Tímár Csanád m. (1232, 1304: Tymar; 1329: Fultimar; 1331: Feltymar) Az egykori Nagy szöllős mellett feküdt Szemlaktól (Semlac) északra. A település pontos helye azonosítatlan. Régészeti leletek nem ismeretesek. A falu elsődleges neve amely arra utal, hogy a csanádi vár tímárjainak, bőrkikészítő szolgáinak volt a lakhelye. A későbbi Fel- előtag megkülönböztető szerepű. A csanádi vár tartozéka volt, ahol a királyi tímárok laktak. 1232-ben mint Telki határosát említették. 1304-ben Chama fia Péter fiai Churba, Zeuke, Ruaz és Mihály Szöllőssel együtt 50 márkáért eladták a Hasznosi testvéreknek: Péternek, Miklósnak és Lőrincnek, majd 1331-ben Péter vejének, Neuma-i Miklósnak a kezére jutott. 1329-ben Szentmiklós határosaként említették. 1567-ben pusztaként jegyezték fel nevét Kutina mellett. Írod.: Borovszky II. 180-181., FNESz. II. 645., Káldy-Nagy 1982. 102., Kovách 1995. 16. 18., SzabSzatm. 118., TESz. III. 919., TF. I. 874. (B-H-Sz) Tiszmostelek Zaránd m. (1418: Tizmostelek) Kamarás és BelsőIratos vidékén feküdt. A település pontos helyéről régészeti vonatkozású ada-