Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Márki Sándor szerint 1359-ben és 1479-ben Csanád megyében feküdt. 1428-ban akkor tűnt fel, amikor névváltozáson ment át a település, amelynek viszonyairól keveset tudunk. 1428ban a —i jobbágyok Molnáriban hatalmaskodtak uruk, a bizerei apát megbízásából. 1449-ben is a bizerei apát birtokaként említették. írod.: Cs. I. 781., FNESz. II. 564. 759: Vésztő.. Márki I. 215., Oláh 1938. 28.. Oláh 1985. 67., SzabSzatm. 128., Temes I. 617. (B-H-Sz) Szentmihály Csongrád m. (1443: Zenthmyhaleghaza) Szentestől keletre, a fábiánsebestyéni út mellett álló, korábban Szent Mihály- (jelenleg Kántor-) halom környékén lehetett, ahol szórványos felszíni leletek utalnak falu létezésére az Árpád-korban és a késő középkorban is. Az út északi oldalán téglatöredékeket is megfigyeltek. A település elnevezése templomának védőszentjével, Szent Mihály arkangyallal kapcsolatos. Talán a tatárjárás idején elpusztult településről 1443-ban keletkezett az első írásos forrás. 1497-ben Szentmihályszéki-t a közeli donáttornyai jobbágyok használták. Az 1560-as és 1570-es defterek Szentmihályház-at mint pusztát említették, amelyet a szentesiek műveltek. írod.: BO. I. 64-65., Paszternák 1995. 58. 143., SzabSzatm. 128.. TF. I. 904., Vass 1980. 48. 58., Zsíros 1990. 32-33. (B-H-V) Szentmihály utcája Csanád m. (1446: Zenth Myhalwczaya) A Szekcsői Herczeg rokonság és a Hédervári Lőrinc nádor között támadt birtokper során sok Arad és Csanád megyei birtok neve került lejegyzésre. Közöttük tűnt fel -, amely a középkori Hód falu azon utcája volt, ahol a Szent Mihály templom állt. Neve az oklevelekben többször nem szerepel. Egyes lokalizálási kísérletek szerint Hódmezővásárhelytől délnyugatra állt, a Szigetben, az ún. Kunhalmok egyikén, ahol Szeremlei tégla alapfalak maradványai közt soros sírokra talált. 1957-ben Gazdapusztai Gyula leletmentés során valóban késő középkori templom és temető helyét állapította meg Kishomokon. A lelőhelyről sajnos leletanyag nem került be a múzeumba. A középkori falu helyét földkitermeléssel azóta szinte teljesen elpusztították. Eme lokalizálásnak ellentmond a falu neve. írod.: Blazovich 1984. 301., Borovszky II. 567., Galántha 1977., Galántha—Vályi 1984. 275., MTT. VI. 28., Széli 1940. 176., Szeremlei II. 431., TJM. Ad. 38. 49. (B-H-Sz) Szentmihályhalma Csongrád m. (1453: Zenthmihalma) 1453-ban Hékédi Anna Sári Pétert, Hunyadi János titkárát fiává fogadta, és birtokait neki adományozta. Az oklevélben a Szentes környéki nevekben szerepel - neve, amely feltehetően Szentmihály határán belül állt, vagy ugyanazt a települést takarja, amely már akkor pusztaként feküdt. Történetét 1. ott. Írod.: Blazovich 1985. 71., BO. I. 64-65. (B-H)