Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Szentmihályház 1. Szentmihály (Csongrád m.) Szentmiklós Békés m. (1297: Heen; 1480: Zenthmiklos; 1561: Zenthmiklos) Békésszentandrástól délre a Körös partján feküdt. Korábban Hén-nek nevezték (1. ott). A falunév XV. századi neve temploma védőszentjével, Szent Miklóssal kapcsolatos. A későbbi Körös- előtag arra utal, hogy a település a Körös mellett állott. Korábbi, eredeti neve, Hén valószínűleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. 1480-ban - néven tűnt fel, amikor Szilágyi Erzsébet szentandrási uradalmához csatolta. Egy része volt csak az övé, mert 1481-ben officiálisa hatalmaskodott az ugyanitt lakó Kasza Tamásnéval szemben. Udvarházába tört, állatokat és ezüstneműt vitt el. 1484-ben a --iákat Mátyás király felmentette a megye joghatósága alól, maguk választhatták bírájukat, és az egész országra szóló kereskedelmi kiváltságot kaptak. 1490-ben Corvin János ~-t Dobozi Dánfí Andrásnak adományozta. A Dánfiak kihalása után (1535) Vyd-i Bereczki Mihály és fia bírta hosszabb ideig, 1564-ig. 1562ben feltűnt Bánrév utca nevű területe. 1557—58-ban 12 házát jegyezték fel. 1561-ben Bereczki András 8 adófizető, több szegény és több puszta portával rendelkezett ~-on. A defterekben neve nem szerepel, bár véleményünk szerint Káldy-Nagy művében a Mezőszentmiklósnál szereplő adatok ~-ra vonatkoznak. 1596-ra lakosai jelentősen megfogyatkoztak, de nem volt lakatlan. Ezt jelzi, hogy 1657-ben birtokadományozás tárgya, 1675-ben pedig református papja volt. Írod.: Karácsonyi II. 204—205., Maksay 1990. I. 165., MRT. IV/2. 1/23., TF. I. 508. (B-H-J) Szentmiklós Békés m. (1498, 1510: Zenthmyklos; 1561: Zenth Miklós) Békéscsabától északnyugatra terült el, és a régészeti adatok szerint már az Árpád-korban létezett, sőt temploma is volt. A falu elsődleges neve templomának védőszentjével, Szent Miklóssal kapcsolatos. A későbbi Mező- előtag a település mezőségi jellegére utal megkülönböztetésül Körösszentmiklóstól . Árpád-kori említését nem ismerjük. Először 1461-ben fordul elő a neve, amikor a Maróthi család birtoka. Nem tudni, hogy a Maróthiak új szerzeményéről vagy esetleg új telepítésről van-e szó, mivel ez a település az 1404. évi adománylevélben még nem szerepel. Számos esetben nehéz eldönteni, hogy a Békés megyei két Szentmiklós közül melyikre vonatkozik az előkerült adat. így van ez például 1498-ban is, amikor Makra Lukács és Myser Benedek Zenthmyklos-i lakosok is részt vettek a margitszigeti apácák donáttornyai birtokának megtámadásában. Mivel az „akciót" Móri Török András gyulai várnagy vezette, arra következtethetünk, hogy a gyulai uradalomba tartozó Szentmiklósról van szó. 1510-ben is az uradalom, közelebbről Békés tartozékaként sorolják fel, amikor Brandenburgi György kezére kerül. 1525-ben is ilyen összefüggésben említik, és azon kevés falvak közé tartozott, ahol lentermesztés folyt. Ugyanebben