Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

írod.: Cs. I. 655., FNESz. II. 557., GyO. 323., Káldy-Nagy 1982. 26. 175-179. 396., Karácsonyi II. 312-314., Kovalovszki 1965. 177. 183. (15. sz. lh.), Kristó 1981. 70., Maksay 1990. I. 165., Szatmári 1990. 122. (B-H-Sz) Szentgyörgy Arad m. (1444: Zenthgergh; 1561: Zenthgyergh) Mondorlak (Mindruloc) és Glogovác (Vladimirescu) között feküdt. Régészeti lelőhellyel nem azonosított, leletanyaggal nem jelölhető. A helység neve a temploma védőszentjével, Sárkányölő Szent Györggyel kapcsolatos. 1444-ben tűnt fel. 1561-ben az aradi káptalan 1 portával rendelkezett --ön. 1567-ben 7 család 2728 akcse, 1579-ben 4 család 3000 akcse adót fizetett az aradi náhijébe tagolt ~ről. A XVI. század második felében déli szlávok lakták. Feltehetően a 15 éves háború idején hagyták el. írod.: Cs. I. 779., FNESz. II. 558., Káldy-Nagy 1982. 95., Maksay 1990. I. 106., Márki I. 215. (B-H-Sz) Szentgyörgy Csongrád m. (1426: Zenthgyewrgh; 1432: Scenthgeurg; 1471: Zenthgyewrgh; 1561: Szenthgyérgh) A Szentestől délre fekvő Kórógy-Szentgyörgy pusztán állt. Szegvár-Korógyszentgyörgyön 1964ben Csalog József leletmentése 19 Árpád-kori sírt eredményezett. A régészeti terepbejárás alapján a település magja a Kurca és a Kórógy összefolyásától délre kb. 600-800 m-re volt, ahol a Kurca partján nagy területen XI—XV. századi leleteket (közöttük egy XV. századi érmet is) sikerült összegyűjteni. A falu templomát védőszentjéről, Sárkányölő Szent Györgyről nevezték el annak idején. Maczedóniai Péter fia Miklós birtokolta egy részét 1432-ben. 1411-ben a Pósafiak hatalmaskodtak -ön. Hogy a Szeri Pósafi család is részesült belőle, azt mutatja, hogy 1471-ben - is szerepelt Szeri Pósafi István birtokai között. 1520-ban a Pósafi örökösök perlekedtek miatta. 1561-ben Zay Ferenc, Liszti János és Viczmándi Mátyás 14 adózó portával rendelkezett --ön. Az 1560-as defter szerint a vásárhelyi náhijébe sorolt faluból 30 magyar család 9131 akcse adót fizetett. Lakói a korabeli mező-, erdőgazdálkodás és állattenyésztés különböző formáit űzték. 1570-ben az Apor nevű pusztának a Tompa nevű rétjét a mindszentiekkel együtt megszerezték, és velük közösen birtokolták, mivel határuk kicsinek bizonyult. Ingatlanforgalmi illetéket azonban nem fizettek érte. 54 család 23 356 akcse adót fizetett, amelyből a Kurca sziget puszta — amely - és Szegvár között feküdt — legeltetési illetéke 3000 akcse volt. - feltehetően a 15 éves háború idején néptelenedett el. írod.: Cs. I. 683., Csalog 1965. 41., FNESz. II. 558., Krassó IV. 4., Maksay 1990. I. 305., Vass 1980. 34. 48., Zs. I. 105., ZsO. III. 303. sz. (B-H-V) Szentgyörgy Zaránd m. (1487: Zenthgyergh), Királyi, Simánd (SJmand) és Székudvar (Socodor) között feküdt. Régészeti adatok a településhez vagy annak helyéhez nem köthetők. A falut temploma védőszentjéről,