Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Sárkányölő Szent Györgyről nevezték el. Birtokosai közül ismert a Siketh család (1412), Maróthi János (1422), az Erdőhegyi család (1461), a Báthoriak: István, András és László (1473) Ráskai Balázs (1479). A Czeczei és Dóczi család is birtokolt rövid ideig (1486—87) az Erdőhegyiek eme ősi jószágán, amely már 1486-tól puszta volt. Neve a későbbiekben nem fordul elő a forrásokban. írod.: Cs. I. 745., FNESz. II. 558., Márki I. 247., ZsO. III. 2619. sz. (B-H-Sz) Szentilona Csongrád m. Szentes délnyugati határában a Kurca jobb oldali magaspartján van a régóta ismert lelőhely. 1911-ben egy XIII. századi szórvány vassarkantyú került be a szentesi múzeumba, majd ugyancsak szórványként egy X—XI. századi bronz ereklyetartó kereszt. 1933-ban Csallány Gábor 5 Árpád-kori sírt tárt itt fel, majd az ötvenes években Kovalovszki Júlia terepbejárásai során Árpád-kori település nyomait figyelte meg az egész dombháton. Az 1960-as évek elején összesen 7 újabb temetkezés került elő, melyek 3 db S-végű hajkarikát is tartalmaztak. 1983-ban Vörös Gabriella kisebb leletmentése során az Árpád-kori település néhány objektumát tárta fel. Az adatok tehát a falu intenzív életét bizonyítják az Árpád-korban, míg a későbbi századokra utaló leletek száma csekély. A település életének felső időhatárát csak újabb, alapos terepbejárással lehetne megadni. Neve csak az 1570-es török defterben bukkant fel pusztaként. A szentesiek művelték. A település névadója templomának védőszentje, Szent Ilona volt. írod.: Kovalovszky 1957. 1—80., KJM. Ltsz.: 57.43.2., Paszternák 1995. 80-82., Széli 1942. 128-132., Vass 1980. 48., Zsíros 1990. 21. 71./71. (B-H-V) Szentiván Arad m. (1434: Zenthywan; 1561: Zenth Iván) Martonoslaka és Arad között feküdt Glogovác (Vladimirescu) vidékén. A település pontos helye régészeti lelőhelyekkel még nem azonosított. A helységet temploma védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nevezték el, akit az Árpád-korban (nagyrészt) Szent Ivánnak hívtak. - 1434-ben és 1444-ben nemesi előnévként fordult elő, 1498—99-ben pedig az aradi káptalan birtokaként, aki 1561-ben 2 adózó portával bírt ~-on. 1567-ben 9 délszláv család 3475, 1579-ben 8 család 5612 akcse adót fizetett. Bálványos és - falvakban Köprülü Mehemed pasa által épített népkonyha (imaret) és egyéb egyházi alapítványok (vakuf) is álltak 1579-ben. - elnéptelenedésének ideje ismeretlen. írod.: Cs. I. 779., FNESz. II. 559., Káldy-Nagy 1982. 11. 94., Kálmán 1973. 158., Márki I. 215. (B-H-Sz) Szentjános Békés m. (1425: Senth János; 1493: Zenth János theleke) Gyoma és Mezőberény között feküdt. Nevét a - puszta őrizte meg az utókor számára, amelynek helyén terült el. Szent Jánostól vette nevét. 1425-ben