Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Keczerek, az egri káptalan és az Ábrahámfiak voltak. 1406-ban az aradi káptalan a Maróthiak kérésére végzett határjárást --on. 1412-ben Siket Demeter is birtokosai közé tartozott. 1466-ban pedig az Erdőhegyiek részét Kalmár Balázs vette zálogba. 1479-ben az Erdőhegyiek részei időlegesen a Ráskai és Czeczei család kezére jutottak, Brandenburgi György birtokaihoz is tartozott egy része (1510, 1516, 1517, 1530). 1561-ben az Erdőhegyi család 3 adózó és több szegény portával rendelkezett ~-on, amelyhez puszták is tartoztak. 1567-ben 39 család 10 280 akcse, 1579-ben 41 család 13 100 akcse adót fizetett. Lakói magyar nemzetiségűek voltak. - feltehetően a 15 éves háború idején pusztult el. írod.: Cs. I. 736., Káldy-Nagy 1982. 339340., Maksay 1990. II. 1022., Márki I. 236., Pataki 1973. 135-136. 142., Temes I. 146. (B-H-Sz) Szentetornya Békés m. (1456: Zenthetornya; 1561: Zente Thornia) Ma helye Orosháza külterületéhez tartozik, s a településtől északnyugatra 5 km-re terül el. Pontos helyét régészeti lelőhelyekkel azonosítani minden kétséget kizáróan egyelőre nem tudjuk, így egyértelműen hozzá köthető régészeti emlékanyaggal sem rendelkezünk. Nem lehetetlen azonban, hogy a --i Eötvös-major környékén az 1960-as években talált Árpád-kori előzményű késő középkori faluhelyen éppen - feküdt. A lelőhelyen a település templomának hosszanti falait is meg lehetett figyelni, és kemencemaradványok szintén előkerültek. A falunév előtagja a Szenté személynév, amely a magyar szent 'jámbor, vallásos, szent életű' szavunk származéka. Az utótag az -a birtokos személyraggal ellátott torony 'bástya, erődítmény' főnév. Karácsonyi szerint a falu birtokosa egy Szenté nevű főúr, a Szente-Mágocs nemzetség tagja volt. A Hunyadi-birtokok sorában tűnt fel neve 1456-ban, jóllehet már korábban birtokolta Hunyadi János. A szentandrási uradalomhoz tartozott. 1471ben Szilágyi Erzsébet a budai prépostságnak adományozta, majd onnan visszavette, és 1477-ben az óbudai Szent Erzsébet kápolnának juttatta. 1480-ban ismét visszavette, és - további sorsa a szentandrási uradaloméval osztozott. 1512-ben keleti része a Paksiaké és a Patócsiaké, a nyugati része pedig Dobozi Dánfi Annáé és Toldi Miklósé volt. Ekkor Gellértkuta egy része is hozzá tartozott. 1536-ban a ~iaknak határvitájuk támadt a királyságiakkal. Papja 1552-ben 3 forintot fizetett a tridenti zsinatra utazó követnek. 1557—58-ban 32 házat írtak össze a török adószedők. 1559-ben Paksi Lajos részén a bíró Sárközi Lukács — akitől Bornemissza Benedek gyulai kapitány 13 forint 20 dénárt csikart ki —, Kaczkffiné részén Kún Lukács, Mándiné részén Bodon János, Újlaki Sebestyén birtokán pedig Bácsi Jeromos volt. 1561-ben Kaczkffi György és nemesek 15 adózó és több szegény portáját írták össze. A békési náhijébe tartozó - lakói szultáni hász-birtokon éltek. 1567ben 119 család 30 000 akcse, 1579-ben 142 család 65 000 akcse adót fizetett. A magyar lakosok művelték a faluhoz tartozó Zöldes és Gorzás pusztákat is. 1596-ban pusztult el a középkori -.