Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Nadab (Nadab) és Csente (Cintei) között feküdt. A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, egyértelműen hozzá köthető régészeti emlékanyag nincs. A falunév a sebes 'gyors folyású' melléknév és az ér 'nagyobb vízzel közlekedő vízér' főnév összetétele. Tulajdonképpen a Sebes-ér nevű vízfolyástól kapta a nevét, amely mellé települt. Neve 1561-ben valamint az 1567-es, és 1579-es defterben szerepel. 1561-ben Horváth János és Dersi Ferenc birtoka volt, továbbá lakott itt más adófizetésre nem kötelezett személy is. Az első defter szerint 7 család 1465 akcse, a második defter szerint 3 család ugyancsak 1465 akcse adót fizetett. Lakói magyarok voltak, --re vonatkozó több forrás egyelőre nem került elő. írod.: Káldy-Nagy 1982. 275-276., Kálmán 1973. 130., Maksay 1990. II. 1022. (B-H-Sz) Sebred Zaránd m. (1412: Sebrith; 1423: Sebren; 1464: Sebred) 1913-ban Kürtös (Curtici) mellett határnévként jegyezték le nevét, amely feltehetően a középkori - emlékét őrzi. A Tolna megyei Köntös mellett ugyancsak található egy Sebreth nevű hely. A hellyel kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. Az oklevelek Királyi és Köbli között sorolják fel. 1412-ben Siketh Elek kapott birtokot --en, amelyet 1423-ban eladott a Maróthiaknak. 1464-ben a Siketh család egyik ága, az Erdőhegyiek is eladták --i birtokukat a Maróthiaknak, ám részük még maradt --en, mert 1548-ban az ő pusztájukként említették. Az 1557/58-as defter 22 családját örökítette ránk. A későbbiekben neve nem szerepel a defterekben. írod.: Cs. I. 743., Márki I. 245-246., ZsO. III. 2619. sz. (B-H) Sebren l. Sebred (Zaránd m.) Ség Arad m. (1177: Segh; 1214: Segu; 1363: Seeg; 1398: Kyralseegh; 1411: Seegh; 1561: Papok Seghy) Területe ma Arad Séga nevű északi külvárosa a Holt-Maros partján. A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, ismert régészeti lelőhellyel nem jelölhető. A falunév a régi magyar seg : ség 'domb, halom' főnév átvétele. A falu egy dombon (és környékén) települt a Maros mellékága mentén. Az 1177-ben készült határjárásban szerepel neve először, majd 1214-ben, amikor egy Kelemen nevű ember --ről Váradon tüzesvas-próbán vett részt. 1363-ban --i Tebe fia Lukács viceofficiálisa János volt. Több birtokosa lehetett a káptalan mellett, így a király is, mert 1398-ban adományozta el az Arad megyei Király --et, amely 1477-ben királyi ember nevében szerepel. 1407 és 1411 között a káptalan birtokaként jegyezték le. 1411-ből ismeretes, hogy Aradtól a Szárazér, a mai Holt-Maros választotta el. 1481-ben egy részét a Harasztiak bírták. 1496-ban a Dócziak, 1498-ban a Harasztiak háborgatták a káptalan részét. 1561-ben az aradi káptalan 7 portával rendelkezett --en, innen a Papok Seghy elnevezés. 1567-ben 20 család 3976 akcse, 1579-ben 28 család 11 515