Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

akcse adót fizetett. Az első defter idején magyar lakosok délszláv szórvánnyal együtt éltek ~-en, 1579-ben már magyar és délszláv népesség lakta, akik között több juhos gazda élt. írod.: AR. 83. sz., Cs. I. 778., FNESz. II. 463., Káldy-Nagy 1982. 79-80., Kovách, Kézirat 110., Krassó III. 439., Maksay 1990. I. 106., Márki I. 214., TESz. III. 507., TF. I. 184., ZsO. III. 1284. sz. (B-H-Sz) Sekrestyésegyháza Békés, Csanád m. (1456: Secrestyeseghaza) Csanád és Békés megyék határán feküdt pontosan nem lokalizálható helyen. Már korábban Hunyadi-birtok volt, mert 1456ban - pusztában is megerősítette V. László király a nagy törökverőt. Talán azonos azzal a Segreshezes nevű hellyel, amelyet 1458-ban új adományként Ábrahámfi Tamás kapott. Nevéből következően korábban lakott hely volt, hogy mikor néptelenedett el, nem ismeretes. Az egykori — nevéből ítélve eredetileg templomos — település helyére vonatkozó biztos régészeti adatokkal nem rendelkezünk, így egyértelműen hozzá köthető emlékanyag nincs. Korábban helyét Csanádapácától délre, egy régi vízmeder északi partján lévő, Árpád-kori előzménnyel rendelkező késő középkori faluhellyel azonosították. Kovalovszki Júlia szerint Bálint Alajos nemcsak Apáca falu helyén, hanem - falu temploma körüli temetőben is végzett leletmentő ásatást. A falunév tulajdonképpeni értelme: sekrestyével ellátott egyház 'templom'. Nem kizárt, hogy a falu elsődleges névalakja csak a Sekrestyés volt, erről azonban nincseSeptil nek korábbi, megbízható okleveles adataink. Sekrestye szavunk a latin nyelvből származik, 'szent tárgyak, szerek, istentiszteleti eszközök őrzőhelye' jelentésű. írod.: Borovszky II. 528., Karácsonyi II. 277., Kovalovszki 1965. 179. (28. sz. lh.)., Kristó 1981. 70., Miklya 1962. 12., TESz. III. 511. (B-H-Sz) Septely 1. Septil (Zaránd m.) Septil Zaránd m. (1496: Septhel; 1561: Septwl) Apatelek (Mocrea) mellett feküdt. A falu pontos helye régészeti lelőhellyel nem azonosított, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A falunév feltehetőleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapalak talán Sebe : Sebte lehetett, amely nem más, mint a magyar Sebestyén személynév rövidüléssel, és -te kicsinyítő, becéző képzővel ellátott alakja. 1214ben Boleszló váci püspök nagy adományt tett a leleszi konvent számára. A birtokok egy része, - is a mi régiónkba esett. 1217-ben mint állattenyésztő falut említették. 1481-ben Johannes de Septely Krakkóban egyetemi hallgató volt. A XV. század végén (1496) Bakócz Tamás egri püspök adólajstromában is szerepel neve. 1552-ben 12 házát jegyezték fel. A Septely és Ágh család származási helye. 1553 és 1561 között a Losonczi család is birtokolt --en, ahol 1561-ben Hodossi Gábor és nemesek 3 adózó és 3 puszta portával rendelkeztek. Elnéptelenedésének pontos ideje nem ismeretes.