Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Sebesér nevű birtokán hatalmaskodtak, amelyben részt vettek Csurai János ~-i jobbágyai is. írod.: Fehértói 1983. 298. 320., FNESz. U". 453., Kálmán 1973. 45., Kristó 1976. 85-88., TESz. II. 494., ZsO. I. 6082. sz. (H-K) Sáros földje Csongrád m. ? (1266, 1276: Sarus) Fark, Vason és Musa után említi az oklevél, emlékét talán a Hódmezővásárhelytől nyugatra a Tisza mentén lévő Sártó helynév őrzi. 1266-ban a Bár-Kalán nembeli Nána ispán a nyulak-szigeti (margitszigeti) apácák számára nagy adományt tett, amelyet 1276-ban a pápa is megerősített. Mégsem jutott az apácák birtokába. ~-nek a neve többé nem fordul elő. A helynév eredete bizonytalan. Alapjában véve a magyar sár 'ingovány, mocsár' főnév -s melléknévképzős származéka. Mint ilyen, az Árpád-korban személynévként is használatos volt. Amennyiben a -földje 'birtoka' szavunk a helynév szerves része volt, úgy ez a személynévi eredetet látszik megerősíteni. írod.: FNESz. II. 449: Sárás, 453: Sáros., Kálmán 1973. 87., TF. I. 900. (B-H) Sásszertelke Arad m. Neve 1508 és 1518 között tűnt fel a Battonyától északkeletre feküdt Vizes pusztájaként. Ekkor nem állt rajta település. Ma már nem dönthető el, hogy lakott helyként egyáltalán számításba vehető-e. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatok sem ismeretesek. A helynév a magyar sás 'vízi növénynév', a magyar szer 'rend, sor, házsor, falurész; közös származású embercsoport (nagycsalád, nemzetség, had) településhelye' főnév és az -e birtokos személyraggal ellátott telek 'szántásra alkalmas, trágyázott föld' köznév összetétele. Mindenképpen olyan földterületet jelöl, amelynek egy része lápos, mocsaras, más része művelhető volt. írod.: FNESz. II. 572., Kálmán 1973. 143., Márki I. 213. (B-H-Sz) Scep földje Zaránd m. (1232: Scep) Gyula és Kisjenő (Chisineu-Cri§) között feküdt. Csák Miklós ispán 1232-ben visszakapta II. András királytól azon birtokait, köztük ~-t is, amelyeket Béla ifjabb király elvett. Amikor a közös nemzetségi földet a tagok felosztották egymás között, mindenki a saját földjére költözött. így tehetett Scep (Szép) is, akinek nevét fenntartotta az oklevél, ám a hely neve többé nem fordul elő. Az okleveles említéssel azonosítható régészeti adatok nincsenek. A helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Mint személynév, Scep 'Szép', testi tulajdonságra utaló neveink sorába tartozik. írod.: Blazovich 1985. 39., Kálmán 1973. 85. (B-H-Sz) Sebesér Zaránd m. (1561: Sebews er) Aradtól északkeletre, Zarándtól (Zarand) északnyugatra,