Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

mely viszont az Ottó személynév rövidült alakja. A helynév utótagja az -a birtokos személy raggal ellátott lak 'udvarház, otthon' főnév. 1438-ban egy határjárás során említették nevét. 1453ban Keczer István és felesége, Zsófia, valamint leányuk, Hedvig, továbbá Miskei Péter fia István és leánytestvérei új adományként kapták V. László királytól legalábbis egy részét. Később 1488-ban a földvári zendülésben részt vevő --i jobbágyok urukként a királyt tisztelték, tehát a király is birtokolt n. 1497-ben a Keczerek ~-i részüket átadták a Miskeieknek. 1499-ben Miskei Gergely 2 jobbágy telket adott ~-n Készei Péternek, és rokonai csak 50 forintért válthatják vissza, ha akarják. 1519-ben Brandenburgi György is birtokos lett ~-n, és a Gyulai Gaálok is birtokoltak a XVI. század folyamán, részüket 1520-ban Brandenburginak zálogosították el. 1561-ben Mándi Kelemen 1 adófizető és több szegény portával rendelkezett ~-n. 1567-ben a zarándi náhijéhez tartozó ~-ról 11 család 3615 akcse, 1579-ben 27 család 5999 akcse adót fizetett. Lakosai magyar nemzetiségűek voltak. Talán a 15 éves háború idején pusztult el településük. írod.: Cs. I. 741., Fehértói 1983. 260., FNESz. II. 382: Pusztaottlaka., Káldy-Nagy 1982. 377., Maksay 1990. II. 1021., Márki I. 243., Somogyi 1913. 203-204. (B-H-Sz) Owopat 1. Opaty (Arad m.)