Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Monyorósfecskés vei 1764-ben itt prédiumként tűnt fel neve. írod.: FNESz. II. 156., Kovách, Kézirat 95., Márki I. 210. 380., TF. I. 181. (B-H-Sz) Monostor Zaránd m. Sikula (§icula) mellett feküdt. 1561 és 1563 között szerepelt neve. 1601-ben mint Toldi birtokot jegyezték fel. 1764-ben pedig Csigérgyarmattól (Iermata) Sikula (§icula) felé esett. - helynevünk a régi magyar monostor 'kolostor' főnévből alakult. írod.: FNESz. II. 156., Kovách, Kézirat 95., TESz. II. 951. (B-H-Sz) Monostorháza 1. Monostorlaka (Arad m.) Monostorlaka Arad m. (1561: Montoros Laka) Arad környékén feküdhetett. 1561-ben az aradi káptalan két portával rendelkezett ~-n. Márki Sándor a mai Monostorlakkal (Míndruloc) azonosította, Kovách Géza Monostorházával. Történetét 1. Bodorlaknál. írod.: Kovách, Kézirat 95., Maksay 1990. I. 105., Márki I. 210. (B-H-Sz) Monyorósfecskés Csanád m. (1456: Monyarosfeczkes; 1478: Mony arosfechkes; 1560: Mogyorosfechkes, Moniaros Fechkes; 1561: Monyaros fechkes) Orosházától délnyugatra, Tótkomlóstól északnyugatra feküdt. Egy korábbi nagyobb Fecskés nevű föld vagy birtok egy részén telepítették, 1. a Fecskés c. szócikket. Az egykori település a Kis-Sóstó déli oldalán megtalált faluhellyel azonosítható, ahol már 1894-ben Oláh Imre végzett ásatást. Egy halom tetején az ásatást megelőzően is tégladarabok mutatták az elpusztult templom helyét. Az ásatáson a templom döngölt alapozásán kívül sírok is előkerültek, de az épület alaprajzát nem lehetett rekonstruálni. A falut és templomának helyét ezután 1964-ben sikerült ismét azonosítani egy mély, kiszáradt folyómeder nyugati partján. A felszínen itt Árpád-kori és késő középkori edénytöredékek mutatták a falu fennállásának időszakát. A valamikori falu nevének Mogyorós-, régen: Monyorós- előtagja azt jelöli, hogy a település mogyoróbokrokkal benőtt területen alakult ki. A -fecskés utótag pedig a névadás korában nagy számban itt élt fecske madárra utal. 1456-ban Hunyadi János számára kiadott oklevelében a törökverő hőst V. László király megerősítette dél-alföldi birtokaiban. A birtoklistában tűnt fel - neve. 1466-ban Mátyás király eladományozta Teleki Varjasi Jánosnak és Tercsi Lászlónak egyrészről, másrészről pedig Bizeri Jánosnak és Almási Tatár Jánosnak, akinek fiai 1478-ban eladták Kerei Fórisnak. Varjasi János része feleségének második férjéhez, Pozsegai Gáspárhoz került. Dóczi Miklós is szerzett birtokot --en, mert 1537-ben Jaksicsné Polixéna asszony Úrnépe pusztába iktatásakor Boldizsár Benedek, Dóczi Miklós ~-i bírája és Kerei Ferenc jobbágya, Süle