Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

garas pápai tizedet fizetett. 1396-ból, 1401-ből és 1417-ből is híradással rendelkezünk róla. 1446-ban a Szekcsői Herczeg—Hédervári perben a birtoklistában fordul elő neve. 1483-ban és 1506-ban is feltűnt neve. 1561-ben Olcsárovics Demeter 16 portával rendelkezett ~-on, 1567-ben az aradi náhijébe tagolva 34 család 7840 akcse, 1579-ben ugyancsak 34 család 16 926 akcse adót fizetett, 1567-ben vegyes, magyar és szerb lakosság élt --on, 1579-ben már csak szerbek lakták. Elnéptelenedésének pontos ideje ismeretlen. Írod.: Cs. I. 775., Doc. Trans. C. III. 224-251.. FNESz. II. 159.. Káldy-Nagy 1982. 145-146., Kovách 1995. 16. 21. 23. 31-34.. Kovách. Kézirat 92.. Maksay 1990. I. 105., Márki I. 209., MTT. VI. 28.. TESz. II. 846., TF. I. 181. (B-H-Sz) Markis Csanád m. (1332: Markys) Telki nyugati szomszédja volt. Hozzá köthető régészeti adatok nem ismeretesek. A falut (ha az volt) Márkus nevű birtokosáról, alapítójáról nevezték el. Maga a személynév a latin Marcus-ból származik. Ma már nem dönthető el, vajon település neve volt-e, vagy csak birtokosé. A későbbiekben nem fordul elő. Írod.: Borovszky II. 383., FNESz. II. 97., Ladó 1971. 189., TF. I. 864. (B-H-Sz) Marót Zaránd m. (1519: Maroth; 1561: Marót) A mai Marót (Moroda) középkori elődje Pankotától (Pincota) északkeletre a Csiger patak mellett. A település topográfiai azonosítására vonatkozó régészeti leletek sem ismeretesek. - helynevünk puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Marót személynévben tulajdonképpen a morva népnév magyarosított alakja fedezhető fel. A név nyugati szláv eredetű. 1508-ban az Abrahámfiaktól Haraszti György kezére került legalábbis egy része. 1561ben Kolbász Gáspár és kisnemesek birtoka volt. Adózó portát nem jegyeztek fel ~-on. 1564-ben dézsma összeírásban mint „oláhfalu"-t említették. Írod.: FNESz. II. 103., Knstó-Makk-Szegfű I. 26.. Maksay 1990. II. 1020., Márki I. 239., Somogyi 1913. 171. 172. (B-H-Sz) Mártély 1. (Szentadorján)mártély (Csongrád m.) Martoni Arad m. (1449: Marthony; 1471: Marthoni; 1461: Marthoniy) Martinecz puszta Szabadhely (Simbáteni) határában. A település pontos helye ismeretlen, régészeti leletekkel nem jelölhető. A falunév a magyar Márton személynév -i (birtokosra utaló) helynévképzővel ellátott alakja. Tulajdonképpeni jelentése: Mártoné. 1335 és 1404 után 1449-ben tűnt fel neve, amikor Fejéregyházi János deák Martonyi Kis Ferencet eltiltotta - nevű birtokának eladásától. Keszi Balázs deák solymosi várnagyot pedig a megvételétől. 1477-ben a Bánffyak és a kladovai pálos rend kezén van - egy része. - előfordul a solymosi vár tartozékai között is. 1561-