Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

ben a kladovai pálosok szerepeltek birtokosként. Hogy mikor néptelenedett el, közelebbről nem ismeretes. írod.: Cs I 775.. FNESz. II. 104., Kovách. Kézirat 92-93.. Kristó 1976. 50., Maksay 1990. I 105., Márki I. 209., Sztáray okit. II. 436. (B-H-Sz) Martonoslaka Arad m. (1444: Marthonoslaka; 1561: Montoros Laka) Glogovác (Vladimirescu) és Mondorlak (Mindruloc) között feküdt, a hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatokkal nem rendelkezünk. A falunév előtagja a Martonos személynév, amely a magyar Márton személynév továbbképzett alakja. A -laka utótag 'háza, lakóhelye' jelentésű. 1444ben Szentgyörgy szomszédságában említették. 1552 és 1564 között az aradi prépost és káptalan birtoka. írod.: Cs. I. 775.. FNESz. II. 105.. Kovách. Kézirat 92., Maksay 1990. I. 105.. Márki I. 209., SzabSzatm. 59. (B-H-Sz) Mart ont eleké Zaránd m. (1335) Márki Sándor szerint Világostól (Sjria) nyugatra, a középkori Arad megye határán állhatott. 1335-ben Sinka mester, solymosi várnagyé volt. Talán a már említett Martoni-val azonosítható. Régészeti leletek hozzá nem köthetők, pontos helye ismeretlen. A helynév a magyar Marton 'Márton' személynevünk és az -s birtokos személyraggal ellátott telek 'szántásra alkalmas trágyázott föld' főnevünk összetétele. A terület tehát egy Márton nevű birtokosé volt. írod.: FNESz. II. 10., Márki I. 239., Sztáray okit. II. 36. (B-H-Sz) Másegyház Csongrád m. (1523) Nagyváthi Porkoláb Márton részére 1523-ban Ecser és Fábiánsebestyén között határjárást végzett a csanádi káptalan. Itt jegyezték fel - nevét, amely ekkor már puszta volt. A falunév eredetileg Mosa : Masa alakú lehetett, s mint ilyen, puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Személynévi előfordulása már 1213/1550-ből ismert Masa alakban. Az -egyház utótag a tatárjárás kori falupusztulás után rögzült az alapnévhez. A személynév egyébként szoros kapcsolatba hozható szláv eredetű nevekkel, 1. szerbhorvát Masa, cseh Mása személynév. írod.: BO. I. 141.. Fehértói 1983. 218.. FNESz. II. 105., VR. 265. § 164. (B-H) Maté Békés m. (1295: Mothew; 1411: Mythey) Békéstől nyugatra, a muronyi vasút északi oldalán kb. 50 m alapátmérőjű, kb. 2 m magas halom emelkedik, és Máté a neve. Annak a középkori eredetű településnek az emlékét őrzi, melyet Mothew, Mető néven említenek a források, illetve ismer a helytörténeti irodalom. Sajnos, a falu pontos helye egyelőre nem lokalizálható. Első említésekor possessio Mothew alakban írták, és Murony, valamint a Balatun nevű rét közé esett. Ezután sokáig nem hallunk róla, majd 1411-ben Varsányi László birtokában találjuk. Mető vagy Maté