Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

vát, lengyel: Mokra, cseh, szlovák: Mokrá helynevek. Ez a földrajzi név egy ősszláv mokr 'nedves' jelentésű szóra vezethető vissza. A Váradi Regestrum 1220-ból származó feljegyzésében szerepel. A későbbiekben nem fordul elő neve, további történetét 1. az Apatelek címszónál. írod.: Blazovich 1985. 38., FNESz. II. 83., SzabSzatm. 91. (B-H-Sz) Makrafarka Zaránd m. (1214) A Makra, azaz Apatelek (Mocrea) területének része. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatok nincsenek. Ez a földrajzi név a szláv eredetű Makra helynév (1. a Makra szócikket), és az -a birtokos személyraggal ellátott farok 'hosszabban elnyúló földterület; egy földterület keskenyen elnyúló vége' köznevünk összetétele. Boleszló váci püspök 1214-ben nagy adományt tett a leleszi konvent számára, a birtoklistában került felsorolásra - neve, amellyel a későbbiekben nem találkozunk. írod.: Márki I. 239. (B-H-Sz) Malomszög(-zug) Csanád m. (1256: Molunzug; 1285: Molunzegh) A Maros mellett feküdt, Kisfalud és Felvelnök között említik nevét az oklevelek. A falunév arra utal, hogy egy vízimalom a Maros folyó beugró részén, egy szögletben helyezkedett el, s a település ettől kapta a nevét. 1256ban a Csanád nemzetségbeli Pongrác ispáné volt, 1285-ben pedig fia Tamás ispán birtokolta. Már a XIV. században sem említik nevét az oklevelek. Talán a Kiszombor határában a XIX. században felbukkant Zugoly lakott hely neve őrizte meg emlékét. írod.: Blazovich—Szakály 1993. 171-172., Borovszky II. 383., TF. I. 864. (B-H) Margat Zaránd m. Világos (SJria) mellett feküdt. Neve 1217—1218-ban tűnt fel III. Honorius pápa bullájában. 1506-ban a világosi uradalomhoz tartozott. A név eredete bizonytalan. Talán a Margit személynévvel hozható kapcsolatba, de elképzelhető az is, hogy egy szláv eredetű személynév keresendő benne. írod.: Doc. Trans. C. I. 166., Pataki 1973. 135., Theiner I. 15—16. (H-K) Marján Arad m. (1333—34: Moran, Morian; 1446: Maryan; 1561: Maryan) Pécska (Pecica) mellett keletre Papi táján feküdt. A településsel összefüggésbe hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A település neve valószínűleg egy szláv eredetű személynév (melynek alapalakja talán Mor) hely névképzős származéka. Alakilag azonban talán kapcsolatba hozható a magyar marjul igével is, melynek elsődleges jelentése: 'kificamodik'. Eszerint a falunévben olyan személynevet sejthetünk, melynek viselője valamilyen testi hibával rendelkezett. Plébániás hely volt. Papja, Péter 1333-ban 16,5 báni dénár, 1334-ben 3