Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Gyula ~-zal azonosította Kisfehéregyház falut, amelynek 23 családja 1569ben 6845 és 1579-ben 6825 akcse adót fizetett. Magyar nemzetiségű lakói között több gazdag juhtartó gazda volt. A falu feltehetően a 15 éves háború idején pusztult el. A helynév kialakulására, a legelső előfordulást véve alapul, több magyarázat is lehetséges. Egyrészt nevének előtagja a kürt köznévvel hozható kapcsolatba. Az -egyház utótagot csak a falupusztulás után kezdték használni. Másrészt felvetődhet az is, hogy a helynév előtagja egy, a magyarban is használt Kurt, 1211-ben Curt alakú, személynévre vezethető vissza. írod.: FNESz. I. 820., Káldy-Nagy 1982. 123-124., Kálmán 1973. 149., Kristó—MakkSzegfű I. 34., Maksay 1990. I. 105. (tévesen), Márki I. 238., Somogyi 1913. 160-061., SzabSzatm. 13. (B-H-Sz) Kutina Csanád m. (1555: Kwthyna; 1561: Kvtyna) Szemlaktól (Semlac) északnyugatra feküdt. A település pontos helyéről, régészeti kutatottságáról vagy előkerült leletekről nincsenek ismereteink. A falunév szláv eredetű, elsődlegesen kút, de 'szeglet, sarok, zug' jelentése is ismeretes. Valójában a névadási indíték ugyanaz volt, mint (Tót)Kutas esetében. 1. a Tótkutas szócikket. Talán ide kapcsolhatjuk az 1532-ben felbukkant Guthina pusztát. Ekkor ugyanis János király tíz évi adómentességben részesítette azokat, akik Vitéz László, valamint Mágocsi András és László ezen pusztáján letelepednek. 1555-ben bukkant fel a forrásokból Kerei Ferenc birtokaként. Örökös nélkül halt meg, így - a királyra szállt, aki 1556-ban a Kisserjéni testvéreknek: Pálnak, Mihálynak, Gábornak és Dorottyának adományozta. 1561-ben Serjéni Pál 4 adót fizető portával rendelkezett ~-n. A török az aradi náhijébe tagolta. 1557—58-ban 10 adófizetőjét vették számba. 1567-ben 8 család 3715 akcse, 1579-ben 11 család 6000 akcse adót fizetett. Lakosai állattartó déli szlávok voltak, --hoz tartozott Verösegyház puszta, amely a Szemlaktól északra fekvő Pusztavörös pusztával azonos, továbbá Tímár puszta, amely Szemlaktól északra Szentmiklós határosa volt, valamint Velike Szeleus (Nagyszöllős) puszta, amely Pécskától (Pecica) délre a Maros jobb partján feküdt. ~-t feltehetően a 15 éves háború idején hagyták el lakosai. írod.: Borovszky II. 325-326., FNESz. I. 814: Kupiszina., Káldy-Nagy 1982. 102-103., Kovách 1995. 22-23., Maksay 1990. I. 286. (B-H-Sz) Külső-Csálya 1. Csálya (Arad m.) Külsőhegyes 1. Csákóhegyese (Békés m.) Kydegyház 1. Ködegyház (Zaránd m.)