Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Lába Csanád m. (1232: Laba) Szemlaktól (Semlac) északra feküdt. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatok nincsenek. A helynév leginkább a magyar láb 'ember, állat alsó végtagja' szóból keletkezett, amely lehetett személynévként is használatos. Személynévi előfordulása azonban nincs adatolva. Elképzelhető az is, hogy a német eredetű Laybo személynév vagy a Laib családnév volt a birtok névadója. II. András és Béla ifjabb király eltérő birtokpolitikájából következően több változás állt be Csák Miklós ispán birtokállományában. 1232-ben számos birtokot visszakapott II. András királytól, így ~-t is, amelynek határát is leírta. - másik felének birtokosa Teka volt. A későbbiekben neve nem került elő a forrásokból. írod.: Borovszky II. 326., FNESz. II. 5., SzabSzatm. 27., TESz. II. 698., TF. I. 862. (B-H-Sz) Lábasegyház Békés m. (1456: Labaseghaz) Szentetornya mellett állt. Feltehetően már 1436-tól a Hunyadiak birtokolták. Árpád-kori egyházas falu lehetett, de pontos helyét nem ismerjük. Elképzelhető, hogy a mai Békés megye területén kell keresnünk. A templomos falu feltehetőleg a lábas 'haranglábas' egyházától kapta a nevét. 1456-ban V. László király megerősítette birtokában Hunyadi Jánost. Már ekkor puszta volt, amit a neve is mutat az oklevélbeli predium megjelölésén túl. A szentandrási uradalomhoz tartozott. 1512-ben Lábosegyháztelek ugyancsak a szentandrási uradalomhoz és Szentetornyához tartozott. Neve a későbbiekben nem fordul elő. írod.: Kálniczky 1982., Karácsonyi II. 213., Kovalovszki 1965. 183., Kristó 1981. 70. (B-H-Sz) Lapulnokhalma Csongrád m. (1453: Lapulnokhalma) Szentes határába lokalizálható. Hékédi Anna Sári Pétert, Hunyadi János titkárát fiává fogadta, és 1453-ban neki ajándékozta birtokait. A birtoklistában szerepel amely inkább határnév lehetett a mellette szereplő 'Foragvamkörnyéke'-vel együtt. Hogy valaha lakott hely volt-e, ma már nem dönthető el. A helynév Lapulnok- előtagja a 'lapos, lapály, lapít, lapul' származékszókkal azonos szócsaládba tartozik. Képzett alak. E szavak lap tövének alakulásmódja azonban nem egészen tisztázott. Az utótag a -halom 'kisebb, kiemelkedő földterület, földhát' jelentésű főnév -a birtokos személyraggal ellátott alakja. Az előtag -nok végződése alapján felvetődhet szláv eredet is. Írod.: Blazovich 1985. 70—71., TESz. II. 720. 722. (B-H) Latorján 1. Látrány (Csanád m.) Látrány Csanád m. (1333: Latrian; 1421: Latoryan; 1561: Laatoryan) Szemlaktól (Semlac) kissé