Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

ri Mihálynak a nővérét, Mártát megillető leánynegyedet. 1501-ben Bizeri János tűnt fel egyik birtokosként, ő Gibárti Keserű István alnádornak adta el ~-i részbirtokát 100 forintért. 1511-ben Gyólai László --i részbirtokát a hozzá tartozó dóci, szeri, bökényi és szelevény i részekkel 1050 Ft-ért Dóczi Jánosnak adta el. 1561-ben ~-en Szentlőrinci Farkas 2, Saffarith János 2, Zagyvái Simon 6, özv. Dóczi Miklósné 4, Zay Ferenc és Liszti János 3, Szamacza György pedig 4 portával rendelkezett. A vásárhelyi náhijébe tartozó ~-ről 1560-ban 16 család 5284 akcse, 1570ben 36 család 13 645 akcse adót fizetett. A lakosok magyar nemzetiségűek voltak. - a 15 éves háború során pusztult el, és nem telepítették újra. írod.: Blazovich 1984. 278., Cs. I. 681., FNESz. I. 798., Galántha 1977. 57-58, 95.,, Kálmán 1973. 135., Maksay 1990. I. 304., Szeremlei II. 373-378., TESz. II. 621., TF. I. 897., Vass 1980. 30. 45., ZsO. III. 303. (B-H-V) Középegyház Zaránd m. (1479: Kezep Eghaz) Márki Sándor szerint Szentgyörgy és Király vidékén feküdt. Kovách Géza szerint Kesziegyházával azonosítható. Simánd (§imand) és Székudvar (Socodor) között feküdt. Sem a településre, sem annak templomára utaló régészeti adatot nem ismerünk. A falunév előtagja a magyar közép 'középső, középen lévő' melléknév, míg utótagja az -egyház 'templom' főnév. Eszerint a templom a falu közepén helyezkedett el. Az Erdőhegyieké volt, de 1479 után Miklós testvérgyilkossága után más birtokokkal együtt a Ráskaiaké és Czeczeieké lett. Nevéből következően már ekkor puszta lehetett. Írod.: FNESz. I. 802., Márki I. 237-238. (B-H-Sz) Közép-varsány 1. Gyulavarsánd (Zaránd m.) Köztelek Csanád m. (1256: Kuztelek) Makótól északra, Szentmargita mellett feküdt feltehetően a Margita ér közelében. A helynév a köz 'közös; közösen, együttesen használt, birtokolt' melléknév és a telek 'szántásra alkalmas trágyázott föld; szállás, település' főnév összetétele. Több tulajdonos közös birtoka volt. E terület, amely a Csanád nemzetség 1256-ban kiadott első osztálylevele szerint a Telegdiek őseinek jutott, és Szentmargita mellett feküdt, ahhoz tartozott. Mint az okleveléből kikövetkeztethető: közösen birtokolták. Három faluhely nagyságú lehetett, mert ennyi faluhellyel említi az oklevél. A faluhelyeken a későbbiek során nem telepítettek lakosokat, --en bizonyára álltak a korábbiakban falvak, amelyek a tatár pusztításnak estek áldozatul. Írod.: Blazovich—Szakály 1993. 171., Borovszky II. 316.. TESz. II. 630., TF. I. 862. (B-H) Krakó Zaránd m. (1232: Craco; 1403: Crakow; 1527: Karko) Gyula és Ajtós között állt. Mivel helye már a korai időben Gyula te-